A napokban került az újságárusokhoz a Természet Világa legfrissebb különszáma, amely 48 színes oldalon az űrkutatás változatos alkalmazási területeit mutatja be.
„A világűr egyáltalán nincs messze. Csak egy órányi autóút – ha az autónk egyenesen felfelé tudna menni.” – mondta egyszer a híres angol csillagász, Fred Hoyle. Valóban, az embereket szállító űrhajók, a Nemzetközi Űrállomás, és a mesterséges holdak nagy hányada is legfeljebb néhány száz kilométeres felszín feletti magasságban keringenek körülöttünk. De a világűr, az űrkutatás átvitt értelemben is igencsak közel van hozzánk! Eredményei, alkalmazásai át-átszövik mindennapi életünket. Sokszor nem is tudatosul bennünk, hogy űrkutatással kapcsolatos dolgokról van szó. S ez talán így is volna rendjén, ha nem merülne fel minduntalan a kérdés: miért is van nekünk szükségünk az űrtevékenységre?
Az űrkorszak immár elmúlt 50 éves. Az első mesterséges holdat, a szovjet Szputnyik–1-et 1957 októberében állították Föld körüli pályára. Ebben a kiadványban abból szeretnénk ízelítőt adni, hogy mi minden történt azóta. De nem a „szokásos” módon, az emberes űrrepülések, a Holdra szállás, a Naprendszer és a világegyetem kutatásának bemutatásával, a látványos eredmények, a dicsőséges pillanatok felidézésével. Nem mintha ezeket nem tartanánk fontosnak – éppen ellenkezőleg! Mégis inkább azokat az űrkutatási alkalmazásokat vagy a belőlük kifejlődött újításokat, módszereket szeretnénk bemutatni, amelyek az elmúlt évtizedek során megváltoztatták a Föld lakóinak életét. (Mint látni fogjuk, ezek egy része igenis sokat köszönhet a fent említett alapkutatásoknak is!) Természetesen nem törekedhettünk a teljességre, így bizonyosan fontos és érdekes dolgok maradtak említetlenül. Reményeink szerint az összeállítás végére jutva az Olvasó meggyőződhet arról, hogy az űrtevékenység egyáltalán nem felesleges „luxus”, és nem is csupán a világ nagyhatalmai számára elérhető vívmány.
Így kezdődik a Természet Világa folyóirat frissen megjelent, Földközelben a világűr című különszáma. A kiadvány különlegessége, hogy a méltán népszerű különszámok közül elsőként csupa színes oldallal nyomtatták. (Ez először fordult elő a Természet Világa 139 éves története során.)
A fent idézett előszóban megfogalmazott mondanivaló ismerős lehet az Űrvilág rendszeres olvasóinak is, hiszen hasonló célokat magunk elé tűzve működünk már 2002 óta. A Természet Világa különszáma is épített a hagyományainkra. Így kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy internetes hírportálunk most tett egy szerény lépést az „örökkévalóság” felé, hiszen munkánknak egy pici szelete immár nyomtatásban is olvasható. Az összeállítás az űrkutatás számos alkalmazását (meteorológia, környezetvédelem, katasztrófavédelem, távközlés, helymeghatározás, stb.), illetve a belőlük kifejlődött újításokat, módszereket igyekszik bemutatni, közérthető módon, sok képpel illusztrálva. A fő cél, hogy a nem hozzáértő „átlagember” is rácsodálkozzon az űrtevékenység sokszínűségére és hasznosságára. A Természet Világa legújabb, 2008. évi első különszámának megjelenését a Magyar Űrkutatási Iroda támogatta. A kiadvány már kapható az újságárusoknál, nem egészen két budapesti buszjegynyi (pontosan 530 Ft-os) áron.
Kapcsolódó linkek:
Természet Világa
A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) az új év első hétfőjén várja azokat az érdeklődő diákokat és felkészítőiket, akik többet szeretnének megtudni a 2009-es űrkutatási esszépályázatról.
