2013. augusztus 11-én Magyarországon is véget ért az AXE márka januárban meghirdetett űrutazó-válogatása, ahol eldőlt, hogy ki lehet esélyes arra, hogy a nem túl távoli jövőben eljusson a világűrbe.
Mint ahogyan arról már hírt adtunk, a 2013-as budapesti Sziget Fesztivál ideje alatt zajló válogatáson Juhos Norbert, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) végzős hallgatója nyerte meg a lehetőséget arra, hogy ez év decemberében Orlandóban, az AXE űrtáborában a nemzetközi mezőnyben is megmérettesse magát. Tekintettel arra, hogy az AXE versenyének köszönhetően ő lehet a következő magyar, aki személyesen is eljuthat a világűrbe, a verseny után megkérdeztük arról, hogy mivel foglalkozik, miért indult, hogyan zajlott a verseny és mit gondol általában erről a lehetőségről, ami hétköznapi emberek számára is megadja az esélyt, hogy eljussanak a világűr határán túlra.
Az indulás első mozzanata: 2013. január 10-én Buzz Aldrin, a második ember a Holdon meghirdeti az AXE Apollo Space Academy versenyét.
Űrvilág: Mit szeretnél elmondani magadról?
Juhos Norbert: 26 éves vagyok, végzős mérnökhallgató a BME-n, főként légi közlekedés szakirányon tanulok, de repülőmérnöki tanulmányokat is folytatok.
Miért jelentkeztél az AXE versenyére?
Azért, mert mindig is érdekelt a repülés minden formája, és ezzel együtt az űrrepülés is nagyon tetszett. Hallgattam pár olyan tantárgyat is a témában az egyetemen, ami az űrdinamikával kapcsolatos.
Hogy jutott el hozzád a verseny híre?
Éppen buszon utaztam, amikor Budapesten a Blaha Lujza téren láttam egy kifüggesztett óriásplakátot, amin az AASA (AXE Apollo Space Academy) hirdetése szerepelt. Egyből felkaptam rá a fejem, és utánakerestem: eléggé ledöbbentett, hogy egy ilyen lehetőség nyílik meg a „kisemberek” számára.
A Lynx II. rakéta-meghajtású repülőgép repülési profilja. A tervek szerint ezt a 100 km magasságot elérő repülési profilt a Curaçao szigetén épülő új magán-űrrepülőtérről startoló Lynx II fogja teljesíteni. (Kép: XCOR Aerospace)
Akkor mondhatjuk azt, hogy már régóta kerested ezt a lehetőséget?
Igen, kerestem, mert pár éve fogalmazódott meg bennem, hogy de jó lenne egyszer az űrbe kijutni, de sajnos magyar állampolgárként jelenleg ez lehetetlen dolog. Ezért sem hittem el, hogy most lehetőség nyílik rá, úgyhogy onnantól kezdve azon járt az agyam, hogy hogyan is tudnám kivitelezni, hogy bekerüljek a döntőbe.
Nehéz volt eljutni a Szigeten megrendezett magyarországi megmérettetésre? Milyen módon jutottál be?
Nem volt könnyű, először ugyanis a LEN-en (Lágymányosi Egyetemi Napok) indultam, hogy az ottani Space Party-n kvalifikáljam magam, de sajnos itt még alulmaradtam, mert viszonylag későn kezdtem el versenyezni. Ezért tanulva a LEN-en tapasztaltakból, az EFOTT-on újra nekirugaszkodtam és szerencsémre ott már diadalmaskodtam is.
A Space Party-kon milyen feladatokat kellett megoldani?
Egy erőgépre kellett kalapáccsal úgy ütni, hogy annak az erőmérője éppen a 103 km-es jelzésnél álljon meg. Ezen kívül egy aszteroida-kilövő játék volt, és matricákat kellett az ottani lányoktól gyűjteni, abból minél többet.
AXE EFOTT Space Party, az erőmérő, ahol a 103 km-es magasság volt a cél. (Kép: AXE Apollo Space Academy)
A győzelemhez melyik részben javítottál a LEN-hez képest?
Sikerült a lányoktól a legtöbb matricát összegyűjtenem. Korábban kezdtem el, így volt esélyem, hogy előnyöm maradhasson.
Miután továbbjutottál, a verseny előtt milyen módon készültél?
A Szigetre mentálisan és fizikálisan is sokat készültem, tanultam űrdinamikát (bolygók mozgásának dinamikája, űrhajók világűrbe kijuttatása, kozmikus sebességek, ezek számításai), űrkutatás-történelmet, edzettem minden nap, de mindig is jó kondiban voltam! Az ügyességi versenyeken általában jól szerepeltem, ezért is nem akartam, hogy itt rosszul szerepeljek. Mindenképp azt akartam megmutatni, hogy testileg és tudásban is megfelelően felkészült vagyok. Egy héttel a verseny előtt az AXE verseny szervezői küldték el a témákat, hogy legyen fogalmunk arról, mégis mi lesz. De sokat számított az is, hogy a verseny során kellett írni egy esszét magunkról angolul, miért lennénk alkalmasak arra, hogy mi nyerjünk.
Űrutazó-jelöltek és a szálláshely a Szigeten. Az egy hetes verseny alatt minden jelölt ilyen „túlélősátorban” pihenhette ki a verseny és a hajnalig tartó bulik fáradalmait. (Kép: AXE Apollo Space Academy)
Ez azért volt jó, mert nagyon szoros volt a verseny, ez pedig amolyan átfogó képet adott rólunk, és ennél végre szavakba önthettem az elhivatottságomat és alázatomat is. Egyébként megadott témakörök voltak: „űrélettan” és űrtörténelem, az elmélet másik része pedig az AXE márkával volt kapcsolatos.
Értem, ez nekem nagyon tetszik!
Nem az volt a célom, hogy megnevettessek mindenkit, mert alapból olyan természetem van. Itt azt szerettem volna, hogy érezzék a komoly oldalamat, aki világokat akar megrengetni, és bennem megvan az a tulajdonság, hogy ha nyerek is, nem szokott a fejembe szállni a dicsőség, hanem tudom értékelni azt, hogy sikerült.
Ebben a győzelemben az is benne van számodra, hogy később akár hivatásos űrhajós legyél?
Istenem, de jó lenne! Ha tudnám, hogy később, mint űrhajós végezhetnék tudományos munkát, abban a pillanatban mondanék le erről az útról.
Ezen az előbbi kérdésen azért gondolkodtál… Szerinted ezzel az űrugrással nem juthatsz el odáig?
Nem tartom valószínűnek, és azt gyanítom, hogy ezen az egy esélyen kívül nem is lesz újabb dobásom, de ha ezek után egy kicsit is lesz esélyem az űrkutatás világában tevékenykedni, akkor én leszek a legboldogabb ember a világon.
(A Juhos Norberttel készített interjúnkat holnap folytatjuk!)
Kapcsolódó cikkek:
Megvan az AXE versenyének magyar győztese
„Űrhajósjelöltek” Kecskeméten
Interjú Buzz Aldrinnal
Farkas Bertalannál jártunk (1. rész)
Farkas Bertalannál jártunk (2. rész)
Farkas Bertalannál jártunk (3. rész)
Magánűrugrások még az idén?
Ki lesz a következő magyar a világűrben? (2. rész)
Ki lesz a következő magyar a világűrben? (3. rész)
Pénteki cikkünkben, amelyben a legújabb koreai földmegfigyelő műhold felbocsátásáról adtunk hírt, ezt a kérdést tettük fel. Itt a válasz! 
