Az exobolygó-kutató amerikai űrtávcső második elromlott lendkereke lehetetlenné teszi a pontos térbeli irány beállítását. A NASA még nem adta fel, de félő, hogy a sikeres űreszköz már nem tudja folytatni eredeti munkáját.
A Kepler-űrtávcső adataival dolgozó kutatók nem alaptalanul félnek attól, hogy elérkezett a program vége. Természetesen egyetlen űreszköz sem tarthat örökké, de a Kepler elvesztése különösen fájó. Minél tovább működött volna az űrtávcső, annál nagyobb lett volna az esélye, hogy hosszú keringési periódusú (vagyis a csillagától távolabb levő), és kisebb tömegű (vagyis a Naprendszer kőzetbolygóihoz hasonlító) fedési exobolygókat találjanak a távoli csillagok körül.
A Kepler eddigi teljesítményére természetesen nem lehet panasz, és az adatai alapján talált, megerősítésre váró bolygójelöltek igazolása más mérésekkel még egy ideig munkát ad a kutatóknak. Érdekes felfedezések, felismerések azután is várhatók, hogy az űrteleszkóp végleg befejezi működését. Hátra van még mintegy két évnyi mérési adat feldolgozása is.
(Fantáziakép: NASA)
A Kepler térbeli helyzetének stabilitásáért négy giroszkóp felelt. Ezekből legalább háromnak kell működnie, hogy a távcsövet pontosan a megfigyelt célterületen tudják tartani. Ez az alapfeltétele annak, hogy a Kepler számára kijelölt égboltterületen folyamatos fényességméréseket tudjanak végezni. A négyből egy lendkerék már korábban (2012 júliusában) felmondta a szolgálatot, és egy másikkal kapcsolatban is aggasztó jelek érkeztek az elmúlt hónapokban. Kedden aztán világossá vált, hogy az addig gyengélkedő eszköz tönkrement. Ahelyett, hogy a földi parancsoknak engedelmeskedve felgyorsult volna, teljesen leállt. Az űrtávcső automatikusan biztonsági üzemmódba kapcsolt. A NASA még nem adta fel a reményt, hogy sikerül helyreállítani a Kepler képességét a megfigyelésekhez szükséges pontos térbeli irány tartására. (A Földtő jelenleg mintegy 65 millió km-es távolságban, a Nap körül keringő űreszköz hozzávetőleges orientációja rendben van, azt a fedélzeti hajtóművek segítségével be tudják állítani, így a napelemes energiatermelés és a kommunikáció a Földdel is működik.)
A 600 millió dolláros Kepler-űrtávcső 2009-ben indult. Eddig 132 igazolt exobolygót talált, és mintegy 2700 további jelölttel kapcsolatban jelenleg is folynak a földi megerősítő mérések. De nem csak az exobolygókkal, hanem a többes csillagrendszerekkel, valamint a csillagok rezgéseivel összefüggő periodikus fényváltozásokkal kapcsolatban is jelentős eredményeket értek el a Keplerrel a kutatók. A program – főleg a Naprendszeren kívüli bolygók felfedezése révén – a széles közvélemény érdeklődését is felkeltette. A Kepler valójában már túlteljesítette 3,5 évre tervezett névleges élettartamát. Ha a „leggyengébb láncszemnek” bizonyult lendkerekek nem romlottak volna el, tovább is folytathatta volna programját, amihez a NASA tavalyi döntése értelmében 2016-ig biztosan rendelkezésre állt volna a pénzügyi támogatás.
A két hibás lendkerék újraindításával való próbálkozás mellett azon is gondolkodnak, hogy fel tudnák-e használni az űrtávcsövet valami olyan tudományos programra, amihez elegendő a kisebb pontosságú célra állás is. A döntés néhány hónapon belül várható.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Hamarosan indulhat a Kepler
Úton a Kepler-űrtávcső
A Kepler megfigyelte egy óriás-exobolygó fázisait
Öt új skalp
Kettős bolygórendszert talált a Kepler
Távoli csillagok „pulzusmérése”
Keressen Ön is exobolygót a Keplerrel!
Kepler-10b: egy „szuperforró” kőzetbolygó
1235 lehetséges exobolygó
Triplán fedő hármascsillag – magyar felfedezés!
Kepler-22b: exobolygó a lakhatósági zónában
Föld méretű bolygók egy Naphoz hasonló csillag körül
Vadászat exoholdakra
Kepler-eredmények első kézből – Veszprémben
Exobolygó-áradat
A Kepler-űrtávcső meghibásodásáról (Spaceflight Now)
A NASA asztrofizikai célú Explorer programjában 2017-es indításra most kiválasztott TESS exobolygókat keres, az űrállomásra kerülő NICER pedig az égi röntgenforrások változékonyságát méri majd.
