MRC-100: itt a vége

Tavaly hatszor tették, idén (legalább) ötször bocsátanak fel műholdakat a nemzetbiztonsági célú amerikai rendszerbe. Ma megvolt az első.

Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének híreit tartalmazza. Sorozatunk zárásaként információk a katonai és polgári helymeghatározás, navigáció és kommunikáció területéről.

Kína idei első műholdindítása geostacionárius pályára történt.

A Nemzetközi Űrállomás egyik űrhajósa kapta lencsevégre a sarkvidéken kívüli területek leghosszabb gleccserét.

A NASA Vénuszhoz indítandó VERITAS szondája három év késést már „összeszedett”, most remélik, hogy elkerülhető a további másfél éves csúszás.

A tengervíz színes örvényei teszik láthatóvá a fitoplankton elszaporodását az Atlanti-óceán déli vizeiben.

Valószínűleg sikerült megtalálni testvérbolygónkon, a Vénuszon a legősibb és legnagyobb krátert – amilyent még sohasem láttunk.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Az első részben az Európai Űrügynökségről olvashatnak.

Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Kezdjük űrhajósokkal és űrhajókkal.

Elsősorban a SpaceX aktivitásának köszönhetően soha ennyi űrindítási kísérlet nem volt a világon, mint a mögöttünk álló esztendőben.

Az űrkutatással, űrtevékenységgel kapcsolatos hazai vonatkozású eredményekről vár színvonalas ismeretterjesztő írásokat január végéig a hamarosan megjelenő 2024-es Űrtan Évkönyvbe a MANT.

A SpaceX (és a világ) idei első indításával egy távközlési műholdat küldtek geostacionárius átmeneti pályára.

Decemberben több mint 50 nagyobb törmelékdarab vált le egy kiszolgált amerikai katonai meteorológiai műholdról.

Egy mozgalmas év utolsó hónapja (sőt utolsó napja) sem telt Starlink startok nélkül.