Az 1999 óta pályán levő, 2000 óta működő európai röntgencsillagászati hold eredményeiből elkészült az ezredik, rangos folyóiratban megjelent tudományos publikáció.
Ezt az alkalomat a projekt vezetői kihasználták arra, hogy összefoglalják az eddig elért sikereket.
Egy csillagászati mesterséges hold, mint a röntgentatrományban működő XMM-Newton sikerét többféle módon is lehet mérni. Az egyik ilyen mutató az adatai felhasználásával elért új tudományos eredmények száma. Öt évnyi működés után ez most elérte az ezret. Összehasonlításul: a mostani, évi kb. 300 új cikket eredményező „termés” összemérhető a híres Hubble-űrtávcső méréseinek tudományos felhasználására jellemző értékkel. Egy másik beszédes adat a rendelkezésre álló észlelési időre érkező pályázatok száma. Az eddigi 5 fordulóban világszerte mintegy 1600 csillagász adott be kutatási javaslatokat, a túljelentkezés aránya pedig hétszeres volt.
Az XMM-Newton kutatási célpontjai a nagyenergiájú röntgensugarak kibocsátásával járó égi jelenségek, pl. csillagok születése és halála, szupernóva-maradványok, neutroncsillagok, fekete lyukak, aktív galaxismagok környezete, a galaxisközi forró gáz.
Ami az XMM-Newtont különleges eszközzé teszi a csillagászok számára, az a fedélzetén levő három röntgenteleszkóp és a hozzájuk kapcsolódó detektorok. Figyelemre méltó a rendkívül finom színképi felbontása, amelynek segítségével a röntgensugárzó égitestek kémiai összetételére, hőmérsékletére és látóirányú sebességére lehet következtetni. A nagy gyűjtőfelületből adódóan halvány objektumokat is meg tud figyelni, s ultaribolya és látható tartományban is képes kiegészítő észleléseket végezni. Bizonyos esetekben, pl. a gamma-kitörések utófénylésének észleléséhez fontos a gyorsaság is: az XMM-Newton szükség esetén öt órán belül a hirtelen felbukkant célpontra állítható.
A röntgenműhold pontforrás-katalógusa jelenleg 50 ezer objektum adatait tartalmazza, de ez év végére, egy új katalógus publikálásával ez a szám megnégyszereződik. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az XMM-Newton 1999. december 10-én startolt. 2005 végén az ESA meghosszabbította a tudományos programot, egészen 2010 márciusának végéig. (Legközelebb 2007 táján tekintik át a helyzetet és elemzik az esetleges folytatás esélyét.)
A Tejútrendszerben található Geminga egy gyorsan forgó neutroncsillag (pulzár). Égi mozgásirányát a nyíl jelzi. A képen a maga után „húzott” kettős nyúlványa, egy lökéshullám nyoma látható az XMM-Newtom EPIC kamerájának felvételén. A skála 1 ívperc szögtávolságot (másfél millió km-t) jelöl. (Kép: P.A. Caraveo (INAF/IASF) / ESA)
A szomszédos spirálgalaxis, az Androméda (M31) központi vidékének röntgentartományban készült képei. A fél év különbséggel készült felvételeken jól látható különbségek fedezhetők fel: egy röntgennóva (fent, pirossal bekarikázva) és egy változó röntgenforrás (sárgával bekarikázva). (Kép: S. Trudolyubov / ESA)
Egy másik közeli galaxis, az M33 röntgen-mozaikképe. Az ellipszissel jelölt tartományon belül van a galaxis a látható fény tartományában. (Kép: W. Pietsch (MPE) / ESA)
Forró foltok a neutroncsillagokon
Galaxishalmazok ütközése
Csillagevő fekete lyuk
Integral: „Ködbe” bújt fekete-lyuk?
XMM-Newton honlap (ESA)
XMM-Newton képgaléria
Az ESA megkötötte a szerződést űrcsillagászati programjának „zászlóshajója”, a 2011-ben felbocsátandó Gaia egyik legfontosabb berendezésére, a képalkotó érzékelőkre.
