1976-ban, három évtizeddel ezelőtt indult az utolsó szovjet holdszonda, a Luna-24. A Holdhoz egy keringőegységet és 13 egyéb tudományos szondát, továbbá egy impactort juttató újabb orosz szondát 2012-ben indítják a tervek szerint.
Az Aviation Week and Space Technology (link a cikk alján) cikkének beszámolója szerint az új visszatérő egység igen ambíciózus programot hajtana végre. Egy keringőegység szállítaná a leszállóegységet és a penetrátorokat kísérőnkhöz. A Hold körül keringő anyaszonda összesen 13 további űreszközt szállít a Holdhoz: a leszállóegység mellett 12 penetrátort.
A penetrátorok közül kettő az Apollo-11, illetve az Apollo-12 leszállási területén fúródna a talajba, hogy a régió felszínközeli rétegeit tanulmányozhassa. A tucatnyi penetrátor elsődleges célja a Hold történetének vizsgálata, esetleges szeizmikus aktivitás után kutatva.
A leszállóegység a Hold déli pólusa közelében szállna le, hogy ott víz jeleit közvetlenül kutathassa. Adatai összehasonlíthatók volnának a 2008-ban az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter holdszondával együtt indítani tervezett szintén NASA által felügyelt Lunar Crater Observation and Sensing Satellite impactorral (becsapódó egységgel), mely 200-szor nagyobb erővel csapódna a felszínnek, mint annak idején a feladatát teljesítő Lunar Prospector. Az amerikai cél az volna, hogy a földi távcsövekkel is észlelhető, a becsapódás következtében kidobódó anyagfelhő spektroszkópiai elemzésével a pontos anyagösszetételre lehessen következtetni - elsősorban víz nyomai után kutatva. Az orosz leszállóegység - ha más módon is - szintén a víz(jég) után kutatna.
Nyikolaj F. Mojszejev, az orosz űrhivatal igazgatóhelyettese megerősítette, a holdszonda hivatalos része a 2012-ig bezárólag kidolgozott orosz űrporgramnak (a program részleteiről a kapcsolódó cikkben olvashatnak). Mojszejev tájékoztatása szerint a penetrátorok közül 10 nagysebességű lesz (HSP's - High Speed Penetrators), 2 ezeknél lasabb (PL's - Penetrators/Landers), a leszállóegység jelenlegi munkaneve PS (Polar Station). A HSP-k 10 ezer g-vel történő, a felszínen láthatóan csak a kommunikációs antennát hagyó becsapódása két ütemben, ötösével történik majd, őket egy műszerek nélküli egység követi. (Egyelőre nem impactornak hívják, de ha a szeizmikus kutatás a cél, nagy valószínűséggel egy kifejezetten erősen a Holdnak csapódó egységről lehet szó.) Mindezen egységek még az anyaszonda pályára állása előtt leválnak a keringőegységről. A két PL csak akkor indul, amikor már jóval közelebb lesznek, hogy becsapódásuk helyét (az Apollo-11 és -12 környezetét) jóval pontosabban bemérhessék.
Az indítás legkésőbb 2012-re várható. A korábbi Luna-szondákat is gyártó Lavocskin kutatóintézet építi ezúttal is a Luna-sorozatba illő, Luna-25 vagy Luna-Glob néven futó űrszonda-együttest. A programot néhány évvel korábban, 2009-es indítással megelőzi a Fobosz-Grunt mintahozó küldetés, ami a Mars Phobos holdjára szállna le, s hozna onnan mintát vissza a Földre. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Új orosz űrhajó-terv
Új orosz Mars-szondák terve
A Fobosz-Grunt orosz űrszonda születése
Az Aviation Week cikke a Luna-Glob programról
