Miközben a japán űrkutatók a SELENE holdszonda indítására készülnek, komoly veszélybe került a következő küldetés, a Lunar-A megvalósítása.
A Lunar-A az eredeti tervek szerint 1995-ben indult volna. A következő programot, a SELENE-t az ezredforduló tájékán szerették volna útjára bocsátani. Ezzel egy fejlett, kidolgozott, új eredményekben bővelkedő japán holdprogram indulhatott volna el, hiszen az 1990. január 24-én indított Hiten-Hagoromo kettős (közelrepülő és keringő egységek) után a kilencvenes évek közepére tervezett Lunar-A, majd az ezredforduló SELENE szondája után japán vezető helyet foglalhatott volna el a Hold űrverseny utáni kutatásában. (Tekintve hogy kifejezetten tudományos célból holdszondát az 1976-os mintahozó szovjet Luna-24 után csak 1998-ban az amerikaiak és 2003-ban az európaiak indítottak - nem számítva tehát a Pentagon által épített 1994-es Clementine-1-et, illetve az 1997-es HGS-1 magánűrszondát.)
A Lunar-A feladata a Hold szerkezetének és fejlődéstörténetének vizsgálata. Ezért egy anyaszonda Hold körüli pályáról vizsgálta volna a felszínközeli hőmérsékletet és annak változását, a felszín összetételét, illetve 14 cm átmérőjű, 75 cm hosszú penetrátorok fúródtak volna a felszínbe a max. 10 ezer G-t követő becsapódás után, hogy egyrészt a talajt elemezzék, másrészt szeizmométerekként szolgáljanak a holdrengések számára.
A japán űrkutatásra néhány évvel ezelőttig jellemző volt, hogy a két űrszondát Japán két különböző nemzeti űrhivatla, a NASDA (SELENE), illetve az ISAS (Lunar-A) gyártotta. Az űrhivatalok összeolvadását követően a JAXA (a jelenlegi japán űrügynökség) ismét többször bejelentette a Lunar-A halasztását. Sokáig anyagi okokból kellett távolabbra tenni a fejlesztéseket, de idővel a technológiai kihívások is túl nagynak bizonyultak. A JAXA Űrfejlesztési Bizottsága felmérte a Lunar-A helyzetét. Az utoljára 2007 végére vagy az utánra halasztott indítás további halasztása helyett azonban úgy döntött, a döntéshozók felé a program törlését javasolják. Az AP hírügynökség január 15-én számolt be minderről.
Ilyen fejlesztési fok mellett persze ritkán törölnek végleg egy űrszondát. Csakhogy az indoklás szerint a Lunar-A orbiter már jó ideje készen várja a penetrátorok fejlesztését. Az évek során azonban az orbiter amellett, hogy elavult, el is öregedett. Ma már - a Bizottság álláspontja szerint - technikailag kétséges, hogy a keringőegység végre tudná-e hajtani feladatát. Egy gondos helyreállítás és modernizálás pedig egy komolyabb tőkeinjekciót igényelne.
A Bizottság az űrszonda indítását ugyan nem támogatja, a penetrátorok megépítésének befejezését azonban szükségesnek tartja. Álláspontjuk szerint ugyanis azt el lehetne adni az oroszoknak, akik 2012-es Luna-Glob űrszondájukkal 12 penetrátort szeretnének a Holdba lőni. A JAXA szerint az oroszok talán együttműködnének a tapasztalatok miatt. Kapcsolódó cikkek:
10 éve történt: Clementine a Holdat fürkészi
3. rész: Furcsa fények a felszínről
Oroszország újabb holdszondát indít!
Mi várható 2007-ben? (1. rész)