Az ESA 2005-ben a start során elveszette CryoSat nevű jégkutató műholdját. Miután gyorsan döntöttek pótlásáról, az űreszköz elkészítésére csupán három évet hagytak.
A földi klíma globális felmelegedésének hatására a sarkvidéki jégtakarót az olvadás veszélyezteti. A modellszámítások szerint a klímaváltozás hatása a sarkvidékeken a legjelentősebb. Az eredeti cél, hogy ezt a folyamatot megértsük, és meghatározzuk a jelenség pontos mértékét, most még aktuálisabb, mint az első CryoSat tervezése idején. (Az űrprogramot 1999-ben választották ki megvalósításra.)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Ebből a háromból is eltelt immár egy év. Ilyen rövid idő alatt meglehetősen nagy teljesítmény egy műhold legyártása, még akkor is, ha a CryoSat-2 nincs előzmények nélkül. Ugyanakkor az eredeti CryoSat műholdhoz képest 85 helyen változtattak, javítottak a terveken. A legjelentősebb változtatás, hogy a fő fedélzeti műszert, a SIRAL (SAR/Interferometric Radar Altimeter) radaros magasságmérőt a biztonság kedvéért megkettőzik.
A CryoSat-2 indítását 2009-re tervezik. Mind a szárazföldi, mind a tengeri jégtakaró vastagságának változását méri majd. Miközben épül a műhold, már most is számos kiegészítő terepi mérést folytatnak, a Nemzetközi Poláris Év (2007-2008) keretében. Az északi sarkvidékre nemrég indult kétfős belga expedíció (Arctic Arc) 110 nap alatt szánokkal Szibéria partjaitól Grönland déli részéig jut, miközben rendszeresen mérik többek közt a hóréteg vastagságát is.
Egy másik program során idén áprilisban – a CryoSat-2 műszereinek pontos kalibrációja érdekében – a SIRAL berendezés repülőgépre szerelt változatával is fognak tesztméréseket végezni, a Spitzbergák környékén. Közben a terepen a kutatók csoportjai helyszíni adatokat gyűjtenek a jégről.
A jégtakaró szemmel tartása az űrből
Elindult a CryoSat – de nem érkezett meg...
Döntés a CryoSat pótlásáról
A sarkvidéki kutatások éve(i)
A CryoSat-2 előkészületeiről (ESA)
Az Arctic Arc expedíció honlapja