Már beszámoltunk arról, hogy októberre várható az első kínai űrhajós történelmi útja. Történelmi, hisz Kína lesz a harmadik ország, mely önerőből juttat embert a világűrbe. Mostani cikkünkben egy sor újabb információt olvashatnak.
A repülés hossza
Ide tartozó megjegyzésünk az, hogy Gagarin történelmi útja 108 percig, míg az első két amerikai “űrugrás” 15-15 percig tartott. Glenn, - aki harmadik amerikai űrhajósként előszőr kerülte meg a Földet-, három keringést végzett, repülése 4 óra 55 perc hosszú volt. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a kínai Sencsu-1 űrhajó repülése 1999-ben éppen 14 keringés, azaz 21 óra volt. A következő három automatikus kínai űrhajó azonban egy-egy hetet volt a világűrben...
Az utasok száma
A hasznos teher
A pálya
További információk
* A startelőkészítés kapcsán Kínában hétfőtől húszrészes dokumentumfilmet kezdenek vetíteni a kínai űrtevékenységről, és a kínai űrhajósképzésről. A filmsorozatban összesen 130 kínai szakember nyilatkozik a polgári és katonai űrprogramokról.
* Az egyik jelentés szerint az első kínai űrhajósnál nem csak a jólismert mentő és túlélő felszerelések (mentőtutaj, víz, kötszer, jelzőrakéta, füstgyertya, élelem, víztisztító tabletta, stb.) lesznek, - de egy pisztollyal is ellátják (!). A hírforrás szerint ennek az az oka, hogy a Kína szárazföldi területein történő leszállás már kicsi hibája (ez a gyakorlatban néhány száz km-jelent) esetén is ellenséges környezetbe (medvék, farkasok, tigrisek által lakott területre) keveredhet az űrhajó.
* Pár hete a NASA elnöke, pár napja pedig az amerikai Külügyminisztérium szóvivője is sikereket kívánt az ázsiai országnak és az első kínai űrhajósnak.
Egyéb kínai tervek
* Amennyiben a Sencsu-5 mostani útja zökkenőmentes lesz, akkor Kína kész a második személyzetes repülést (a Sencsu-6-tal) akár fél éven belül végrehajtani.
* Az ország az évtized végére szeretne kifejleszteni egy kisméretű, saját űrállomást. Ehhez persze a jelenlegieknél erősebb hordozórakétára is szükség lesz, mely CZ-2E(A) jelzéssel már fejlesztés alatt áll.
* Jelenleg fejlesztés alatt áll egy (automatikus) holdszonda, mely – a tervek szerint – 2005-ben, vagy 2006-ban kezdené meg keringését égi kísérőnk körül. Szintén hallani arról, hogy ezt követően az ázsiai ország szeretne automatikus űreszközöket is eljuttatni a Holdra.
Források: CCTV Online, People’s Daily Online, Spacedaily.com, Spacelfightnow.com
Jogi közlemény: A fenti cikk tartalma részben, vagy egészben szabadon és ingyenesen felhasználható, amennyiben az utánközlést végző személy, szerkesztőség, illetve kiadó az anyagban forrásként egyértelműen megnevezi honlapunkat.
Szíves megértésüket köszönjük! Kapcsolódó cikkek:
A startidőpont
Korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy becsléseink szerint a történelmi repülésre (ne feldjük, eddig önerőből mindössze két ország tudott embert a világűrbe küldeni) nem kerülhet sor október 7-10-e előtt. Nos mára nyilvánvalóvá vált, hogy ez “bejött”. A 10-e azért tűnt vízválasztónak, mert tudni lehetett, hogy október 10-14-e között tartja a Kínai Kommunista Párt a Kongresszusát, és valószínűtlennek tűnt, hogy az ország legfőbb vezetői ne akarnának ott lenni az indításkor. Ez azt is jelentette, hogy amennyiben a startra addig nem került sor, akkor arra már csak legkorábban 15-én kerülhet sor.
Ezt a feltételezést a kínai szakemberek hivatalosan is megerősítették, amikor október 10-én bejelentették, hogy az űrhajó indítása 15-én, 16-án, vagy 17-én várható. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy amennyiben akár a startra, akár a leszállásra 16-án kerül sor, az kisebb sajtó-bomba lehet, ugyanis éppen azon a napon lesz 39 éve, hogy Kína a lop nor-i kísérleti telepen felrobbantotta első atombombáját…)
Sajtójelentések szerint az űrhajó indításán az ország jelenlegi elnöke, Li Peng korábbi parlamenti elnök és Csiang Cö Min korábbi elnök egyaránt résztvesz. (Képünkön egy korábbi Sencsu űrhajó hordozórakétája az indítóálláson.)
A repülés hosszával kapcsolatban is egy sor találgatás volt korábban olvasható. Ezek közül a legrövidebb mindössze 90 percről (egy Föld körüli fordulat), míg mások 21 óráról (14 Föld körüli fordulat) beszéltek. Abban minden forrás egyetértett, hogy a repülés nem lesz hosszabb mint egy nap, és az űrhajónak gyakorlatilag nem lesz más feladata, mint felszállni, néhány orbitális manővert végrehajtania és épségben visszatérni. 
(Képünkön a CCTV fotomontázsa, a hordozórakétával, a hermetikus parancsnoki-visszatérő fülkével és az egyik kínai űrhajóssal.)
Továbbra is kérdéses az utasok száma. A minimális feladat és a kockázat csökkentése azt indokolná, hogy a három személyes űrhajóban egyetlen ember foglaljon helyet. Az szinte biztosnak tűnik, hogy a 14 űrhajósjelöltből hárman fognak az indítás napján úgy ébredni, hogy akár én is lehetek az… Közűlük a start reggelén, a pillanatnyi fizikális és mentális állapot alapján fogják kiválasztani azt, aki repülhet. Az mindenesetre eléggé meglepő lenne, ha a három jelölt között nem lenne ott az a két fiatalember, akik a kilencvenes évek közepén Csillagvárosban kozmonauta kiképzést kaptak. Mint korábban írtuk (az angol átírás szerint) Li Qinglong és Wu Jie volt az a két vadászpilóta, aki a kilencvenes évek közepén egy teljes űrhajóskiképzést csinált végig Oroszországban, de orosz űrhajóval történő repülésüket soha nem tervezték.
Egyes források szerint (szintén az angol átírás szerint) Yang Liwei-nek hívják a kiválasztott hármas utolsó tagját. Ő nem kapott korábban csak hazájában kapott űrhajóskiképzést.
Az űrhajósokról egyébként azt lehet tudni, hogy valamennyien vadászpilóták, akik minimum 1000 órát repültek nagysebességű harcigépeken, tesmagasságuk maximum 170 cm, súlyuk pedig nem több mint 65 kg.
Szinte biztosnak tűnik, hogy az orbitális pályán lényeges kísérletekre (legalábbis a parancsnoki-visszatérő kabinban) nem fog sor kerülni. A kockázatokat csökkentendő, valószínűleg még arra sem lesz mód, hogy a kínai űrhajós kikapcsolja a bekötő hevedereit. Az már tudható, hogy magával visz 1 kg növényi magvat, majd visszahozza. Egyes jelentések szerint tervezik, hogy élő televíziós közvetítést ad a világűrből és telefonon beszélni fog az ország néhány vezetőjével.
Az persze valószínűnek tűnik, hogy a hermetikus (ám leszállásra alkalmatlan) orbitális fülkében – a korábbi négy repüléshez hasonlóan – ezúttal is lesznek különféle csillagászati, földfotózási és egyéb kísérleti anyagok. Az orbitális fülkét a visszatérés előtt mindenképpen le fogják választani, és várhatóan ismét több hónapig (akár fél évig is) a Föld körüli pályán marad, mielőtt a Föld sűrűbb légrétegeibe belépve elég.
Egyes források szerint a Sencsu-5 űrhajót a CZ-2F (Hosszú Menetelés 2F) hordozórakéta előszőr egy 200 x 350 km-es ellipszis pályára állítja. Ha minden rendben halad, pár fordulattal később a pilóta ezt az űrhajó hajtóműveinek bekapcsolásával megemeli úgy, hogy az egy 350 x 350 km-es körpályává módosúljon.
Az űrhajóról
Az űrhajóról viszonylag sokat lehet tudni, ám az egyik – gyakran feltett – alapkérdés máig megválaszolatlan. Lehet, hogy a Sencsu katonai célokat szolgál? Nyugati szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy az orbitális fülkén (mely – napelemeinek és stabilizációs rendszerének köszönhetően - akár fél évig is képes önerőből a Föld körül működni) két nagyméretű ablak látható az alsó részén. Feltételezik, hogy itt nagyfelbontású kamerákat helyeznek el a Föld felszínének fotózása céljából. Ugyanakkor, a hírekkel kapcsolatban Sean O’Keefe – a NASA igazgatója – azt mondta, “egyelőre hiszek abban, amit a kinaiak mondtak, vagyis, hogy a Sencsu nem egy katonai űreszköz”, majd hozzátette: “bizzunk abban amit mondanak”. (A fotomontázs az eddigi öt - hermetikus, ám visszatérésre nem alkalmas - orbitális fülkét mutatja, a hivatkozott nagyméretű ablakokkal.)
* Miután korábban az egész kínai űrprogrammal kapcsolatban óriási volt a titkolódzás, semi meglepő nincs abban, hogy – bár a Sencsu űrhajók automatikus módban már négyszer jártak a világűrben – az utca embere Pekingben eléggé meglepődött annak a hírnek a hallatán, hogy hazája önerőből embert készül a világűrbe küldeni. (A csatolt bélyeg, - a szocialista realista művészet egyik igazi gyöngyszemeként - pár napja tűnt fel Kínában.)
Ennek módja: “Forrás:”, illetve “további részletek:",
majd ezt követően: “ŰRVILÁG hírportál”, vagy “www.urvilag.hu”, esetleg “urvilag.hu”
Napok kérdése az első kínai űrhajós?
KÍNA ŰRPROGRAMJA (1. rész): Startra kész az első űrhajós
Kína november környékén indítja első űrhajósát
Legalább hétfő (azaz szeptember 29-e óta) mind a tizennégy kínai űrhajósjelölt a csiucsüáni indítóközpontban tartózkodik, és már ott folytatja a felkészülést. A hónap közepe óta a történelmi űrhajó és hordozórakétája is összeszerelve várja a startot.
