Űrszeméttel ütközhetett egy orosz műhold

A jelek arra mutatnak, hogy a BLITS az emlékezetes 2007-es kínai űrfegyverteszt nyomán keletkezett egyik törmelékdarab miatt változtatott hirtelen a pályáján és forgásán.

Akkor a kínaiak kiöregedett Fengjün-1C (Feng Yun-1C) meteorológiai műholdjukat használták céltárgynak, amit a Földről egy rakétával sikerült eltalálniuk. Az erődemonstrációs kísérlet „mellékhatásaként” a valaha volt műhold darabjaiból jelentős számú kisebb-nagyobb törmelékből álló felhő keletkezett. Az űrszemétdarabok túlnyomó része még most is a Föld körül kering, egyre inkább szétszóródva az eredetileg kb. 800 km magas poláris pálya környékén.

Most úgy tűnik, hogy január 22-én egy kisméretű orosz műhold, a BLITS (Ball Lens In The Space) összetalálkozhatott egy ilyen űrszemétdarabbal. A 2009-ben indított BLITS egy 7,5 kg tömegű, gömb alakú, a lézersugarakat a beérkezés irányába visszaverő kísérleti retroreflektor. Repülés közben passzív, vagyis sem hajtóművek, sem kommunikációs berendezések nincsenek rajta, ilyesmi tehát tönkre sem mehetett rajta. A műhold szerepe, hogy földi lézertávmérő állomások nemzetközi hálózatából végzett, milliméteres vagy annál is precízebb mérésekkel meghatározzák pontos pályáját, s ezen keresztül például bolygónk gravitációs terének jellemzőit. A kísérlet fő célja az új típusú visszaverő tárgy tesztelése, a program remélt élettartama pedig legalább 5 év volt. Egyelőre nem világos, hogy a feltételezett ütközés teljesen használhatatlanná tette-e, vagy csak részleges sérülést okozott a speciális üvegből készült műholdon. Egyes hírek szerint a BLITS két nagyobb darabra eshetett szét.

A kétféle törésmutatójú üvegből készített, az egyik oldalán fényvisszaverő bevonattal ellátott BLITZ műhold nanoműhold felépítése, méretei és működési elve. (Kép: IPIE / NASA)

Az ütközés gyanúja is a pályameghatározás során merült fel. Orosz kutatók február 4-én észlelték a váratlan pályaváltozást (kb. 120 m-es magasságcsökkenést), ráadásul a forgási sebesség és a műhold térbeli irányának megváltozását is. Az eredményt február végén a műholdas lézertávmérési programokat koordináló nemzetközi szervezet (International Laser Ranging Service, ILRS) is megerősítette. A részletes elemzés szerint a hirtelen pályaváltozás 2013. január 22-én, magyar idő szerint 8:57-kor következett be – épp akkor, amikor a kínai Fengjün-1C egyik, a Földről rendszeresen követett darabja ott haladt el. Igaz, hogy az előrejelzések szerint a két test távolsága nagyobb (mintegy 3 km-es) lett volna. Mivel azonban a mért pályaváltozás mintegy 10 másodperces hibán belül a kérdéses időpontban történt, és más lehetséges jelöltet nem találtak, több mint valószínű, hogy az ezek szerint nem eléggé pontosan követett, kínai eredetű űrszemétdarab a ludas az ütközésben.

Az ütközés rekonstruált helye. (Kép: Analytical Graphics, Inc.)

Ez az elmúlt években már a második említésre méltó űrszemét okozta baleset. Négy évvel ezelőtt, 2009 februárjában egy aktív amerikai Iridium mobil távközlési hold ütközött egy már használaton kívüli és irányítatlanul keringő orosz katonai űreszközzel. Akkor is jelentős törmelékfelhő keletkezett. A szaporodó űrszemét okozta fenyegetés egyre nagyobb akár a műholdak, akár az embereket szállító űrhajók és űrállomások számára. Az 1 cm-nél nagyobb darabok számét mintegy 600 ezerre teszik, közülük az 1 dm-eseknél is nagyobbakból pedig lehet vagy 16 ezer. Főleg a sűrűn használt alacsony Föld körüli pályák térsége a veszélyeztetett.

Kapcsolódó cikkek:
Kínai űrfegyverteszt?
A kínai „űrszemetelés” után egy évvel
Közel 400 amerikai vészjelzés
Megúszta a Masat-1
LARES
Példátlan műholdütközés

Kapcsolódó linkek:
Orosz műhold és kínai űrszemétdarab karambolja (Space.com)