Az Európai Űrügynökség (ESA) újszerű radaros műholdja az erdőkben tárolt biomassza mennyiségét lesz képes pontosan, globális méretekben meghatározni.
A kutatók azt várják az innovatív műholdtól, hogy segít jobban megérteni az erdők szerepét a földi szén körforgásában és a klímaváltozásban. A Biomass nevű műhold az ESA Earth Explorer földmegfigyelő sorozatának hetedik műholdja lesz, 2020-ra tervezett indulással. (Ebből a kategóriából eddig hármat állítottak pályára: a gravitációs mezőt feltérképező GOCE, a talaj víztartalmát és a tengervíz sókoncentrációját figyelő SMOS és a sarkvidéki jégtakarót kutató CryoSat műholdakat. Másik három elfogadott program most van előkészületben. A még az idén indítani tervezett Swarm műholdhármas a Föld elektromágneses környezetét, a 2014-es Aeolus a szeleket, a 2016-os EarthCARE pedig a felhőzetet vizsgálja majd.)
A Biomass az eddigi C- és X-sávú apertúraszintézis-radarokkal ellentétben alacsonyabb frekvencián, a P jelű sávban (70 cm-es hullámhossz körül) fog működni. Ezt a rádiófrekvenciák használati jogának kiosztásáért felelős szervezet, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) közelmúltbeli döntése teszi egyáltalán lehetővé. Ennek a frekvenciának az előnye, hogy a műholdról a Földre bocsátott, visszavert, majd az űreszköz által felfogott rádiósugárzás jobban áthatol a fák lombozatán. Így a mérésekből közvetlenül a fatörzseknek a tömegére tudnak következtetni. Márpedig ez teszi ki az erdőkben tárolt biomassza túlnyomó részét. A vizsgálatok célja a fatömeg mérése az egész Földre kiterjedően, a területi eloszlás meghatározása, az évszakos és hosszabb időtávú változások követése – a tervek szerint legalább 5 éven át. Földi terepi és légi felmérések alapján elég jól meg tudják már most is becsülni az európai és észak-amerikai erdőtömeget, de a nehezen megközelíthető, ugyanakkor jelentős biomasszával rendelkező területekről – a trópusokról, Kínáról vagy Szibériáról – nagyon hiányosak az ismeretek.
A tervezett 1,2 tonnás Biomass műhold egyik lehetséges felépítése, rajta egy kb. 12 m átmérőjű, a pályára állítás után kinyíló antennával. (Fantáziakép: ESA)
A Föld körüli pályáról végzett P-sávú radarozás nem csak műszaki feladatokat állít a szakemberek elé, de a politikai és diplomáciai érzékükre is szükség lesz. Az Egyesült Államok hadserege például távolról sem lelkesedik az ötletért. Az USA, Grönland és Nagy-Britannia területén épp olyan radarokat használnak, melyek ebben a sávban érzékenyek, és a Föld körül keringő űreszközöket vagy azok törmelékeit figyelik, pályájukat követik. A katonai üzemeltetésű radarrendszert csak akkor nem zavarná a Biomass adása, ha azt a földi állomások fölött kikapcsolnák. 2020-ig még lesz idő a kompromisszumra...
A Biomass adatai és eredményei szabadon hozzáférhetők lesznek a világ kutatói, és persze a közvélemény és a döntéshozók számára is. Az ESA előzetesen 420 millió euróban szabta meg a programra szánt maximális összeget. A gyártó konzorcium vezetéséért az Astrium UK és az olasz Thales Alenia Space verseng, a műholdat feltehetően a legkisebb európai hordozórakéta, a Vega állítaná pályára. Ez a felszín felett mintegy 650 km-re húzódó poláris napszinkron pálya lenne.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Utolsó pillantás a GOCE-ra
Végre elindult a GOCE
Készül az ESA új földmegfigyelő műholdja
Pályán a CryoSat-2
Egy egész „raj” követi a „Bajnokot”
Űrtechnológia segíti a szélerőművek hatékonyságának növelését
A Biomass műhold tervéről (Spaceflight Now)
Ma elindult az európai Vega hordozórakéta második példánya, rajta a Proba-V kísérleti földmegfigyelő, a VNREDSat-1 vietnami távérzékelő, és az észt ESTCube-1 műholddal.
