Az Európai Űrügynökség (ESA) tudományos programbizottsága egyhangúlag az exobolygó-kutató űrtávcső megvalósítása mellett szavazott. Startját 2024-re tervezik.
A PLATO (Planetary Transits and Oscillations of stars) az ESA harmadik közepes méretű (M osztályú) tudományos küldetése lesz. Fejlesztési költsége kb. 1 milliárd euró. 2011-ben még lemaradt a versenyben a Solar Orbiter és Euclid mögött. E kettő 2017-ben, illetve 2020-ban startolhat. A PLATO űrtávcső, amelyet a Nap–Föld rendszer külső (L2) Lagrange-pontjához küldenek majd, az exobolygók keresésére a tranzit módszert alkalmazza majd. Ezzel a távoli csillaguk előtt elvonuló, fényüket periodikusan kitakaró bolygókat lehet felfedezni és vizsgálni. Emellett a pontos fényességmérésnek a csillagok fényváltozásainak elemzésében, így fizikai tulajdonságaik jobb megismerésében is fontos szerepe lesz. A PLATO tehát az alkalmazott mérési technika szempontjából a sikeres francia-európai CoRoT és az amerikai Kepler utódjának tekinthető.
Az ESA Cosmic Vision 2015-25 programjának keretében megépítendő és pályára állítandó űrtávcső exobolygók ezreinek és a csillagok rezgéseinek a vizsgálatára készül. A kutatók egyik fő célja a Földhöz hasonló vagy valamivel nagyobb méretű bolygók felfedezése idegen csillagok körül, valamint tulajdonságaik részletes elemzése. (Kép: ESA / C. Carreau)
A PLATO keresési stratégiája szerint viszonylag közeli, fényes csillagokra összpontosít majd. Fedélzetére összesen 34 kis teleszkóp kerül, így nagy látómezőben, akár milliónyi csillag körül kereshet bolygókra utaló fedéseket. A remények szerint előkerülnek a Naprendszerhez hasonló bolygórendszerek is. A tudományos programban már a javaslat kidolgozásától kezdve magyar kutatók is jelentős szerepet játszottak, a jövőben nemzetközi munkacsoportokat is vezetnek. A részletekről a csillagaszat.hu hírében olvashatnak, ahol a PLATO majdani működéséről is többet megtudhatnak.
A PLATO a mostani elképzelések szerint egy Szojuz hordozórakétával startol majd Kourouból, működési élettartama legalább 6 év lesz. Ez idő alatt a fél égboltot át tudja vizsgálni. A mostani fordulóban négy másik javaslatot győzött le. Az EChO (Exoplanet CHaracterisation Observatory) ugyancsak exobolygós témában szállt versenybe, a LOFT (Large Observatory For x-ray Timing) röntgencsillagászati, a MarcoPolo-R egy földközeli kisbolygóról anyagmintát visszahozó, az STE-Quest (Space-Time Explorer and QUantum Equivalence principle Space Test) pedig az általános relativitáselmélet egyik alapját, az ekvivalenciaelvet tesztelő űreszköz lett volna. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Fényes és sötét: európai űrcsillagászat 2020 körül
Megtalálták a Naprendszer testvérét
Az exobolygó-kutató PLATO kiválasztása (ESA)
Készülhet az új, európai bolygókutató űrtávcső-rendszer (Csillagászat.hu)
Természetesen már a helyén, a Nap–Föld rendszer külső Lagrange-pontja közelében. Na de pontosan hol is?
