Még nem... de a klímaváltozással együtt járó tengerszint-emelkedés az elkövetkezendő évtizedek során érzékenyen érintheti a partok közvetlen közelében levő amerikai indítóhelyeket.
Az amerikai űrügynökség, a NASA starthelyei és létesítményeinek jelentős része is a tengerpartok mentén található. Az ok kézenfekvő: a rakétaindítás veszélyes üzem, és a lakosságra nézve sokkal nagyobb kockázatot jelenthetnének az esetleg visszahulló darabok, ha a startokat a szárazföld belsejéből végeznék el. Ahol pedig a starthely, ott célszerű megépíteni a kiszolgáló létesítményeket, a szerelőcsarnokokat is. A NASA infrastruktúrájának – az indítóállásoknak és az űrközpontok épületeinek – közel kétharmada így 5 m-es tengerszint feletti magasság alatt fekszik.
A globális átlagos tengerszint változása az idő függvényében, hüvelyk (2,54 cm) egységekben ábrázolva. A 19. század vége óta hagyományosan mareográfokkal végzett mérések (piros görbe) mellett a modern időkben műholdakkal is gyűjtenek adatokat (kék görbe). (Kép: NASA EO / Joshua Stevens / CSIRO / NOAA)
Az átlagos tengerszint 1870 óta 20 cm-rel emelkedett. A növekedés üteme mostanra felgyorsult, jobban, mint az elmúlt két évezred alatt bármikor. A konzervatív számítások szerint 2050-re például a floridai Kennedy Űrközpont mellett – ahonnan annak idején a Hold felé is indultak az űrhajósok, illetve az űrrepülőgépes utak is itt kezdődtek és rendszerint végződtek – további 20 cm-rel emelkedik meg a vízszint. Ha a grönlandi és antarktiszi jégtakaró nagyobb ütemben olvad, ez az érték akár háromszoros is lehet.
Az Apollo program és a Space Shuttle korszaka után a Kennedy Űrközpont 39B jelű indítóállása az SLS és Orion startok helyszíne lesz. (Kép: NASA)
A NASA-nál komolyan veszik a fenyegetettséget, és megkezdték a felkészülést az épületek és létesítmények áttervezésére. Így is előfordulhat azonban, hogy egyes starthelyeken hosszabb távon fel kell majd hagyni az űrindításokkal. De korántsem csak az űrhivatal érintett a vízszint emelkedésében. Az emberek egyre nagyobb hányada igyekszik közvetlenül a tengerpartok közelébe költözni. Ma az Egyesült Államok lakosságának 55-60 %-a olyan megyékben él, amelyek partjait az Atlanti-óceán, a Csendes-óceán, a Mexikói-öböl, vagy éppen északon a Nagy-tavak valamelyikének vize mossa.
A várható tengervízszint-emelkedés nem egyformán érinti majd a NASA létesítményeit. A térképeken pirossal színezték a 30 cm-es növekedés esetén már elöntendő területeket. (Kép: NASA EO / Joshua Stevens / NASA Climate Adaptation Science Investigators Working Group) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A floridai űrkikötő (4. rész)
Indítóállvány az SLS-nek
Jason-1: élt 11 és fél évet
Kiribati az elmerülés határán
Gyorsuló jégolvadás az Antarktiszon
A tengervízszint emelkedése érinti majd a NASA létesítményeit (NASA EO)
A jellemzően 5000 m feletti magasságban kialakuló pehelyfelhőket űreszközökkel is vizsgálják.
