Dragon CRS-8

A tavaly júniusi startbaleset óta először indított a SpaceX teherűrhajót a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). Az első rakétafokozat is épségben visszatért az úszó platformra.

Az amerikai magáncég a NASA-val kötött szerződése alapján vesz részt az ISS ellátásában. A Dragon teherűrhajó előző, CRS-7 jelzésű repülése 2015. június 28-án a SpaceX Falcon-9 hordozórakétajának hibájából, még a Föld körüli pálya elérése előtt megsemmisült.

A Dragon mostani repülése (CRS-8) ugyancsak egy Falcon-9 rakétával, szintén a floridai Cape Canaveral 40-es starthelyéről indult. Az időpont április 8-án, magyar idő szerint 22:43 volt. Az előző napon még belekerült a rakományba néhány olyan dolog, amivel az utolsó lehetséges pillanatig vártak. Ilyenek a friss élelmiszerek, vagy például 20 kísérleti egér, amelyekkel majd az izomsorvadás vizsgálatára irányuló kutatásokat végeznek a súlytalanságban, az űrállomás fedélzetén. A Dragon rakományának össztömege ezúttal 3136 kg. A hermetizált rakodótérbe pakolt élelmiszerek, használati eszközök, alkatrészek és tudományos kísérleti anyagok mellett a külső raktérben utazik a Bigelow Aerospace felfújható kísérleti űrállomásmodulja, a BEAM (Bigelow Expandable Activity Module). Ez utóbbi teszi ki a szállítmány össztömegének közel a felét.

A Dragon teherűrhajó a szerelőcsarnokban, a startelőkészületek alatt. (Kép: SpaceX)

Okulva a tavaly nyári startbalesetből, a SpaceX szakemberei egy változtatást hajtottak végre az űreszköz programozásában. A 2015. júniusi adatok azt mutatták, hogy a hordozórakéta felrobbanása után magának a teherűrhajónak a visszatérő kapszulája épségben maradt, sőt még telemetriai adatokat is sugárzott. Azonban végül menthetetlenül, nagy sebességgel becsapódott az óceánba. Ilyen esetben elvileg kinyithatta volna az ejtőernyőit, amik az ISS-ről való visszatéréskor a fékezésére szolgálnak. Ezen a módon talán megmenthető lett volna az értékes rakomány (például egy új űrruha, nyolc kis CubeSat, kísérleti eszközök és egy dokkoló adapter) egy része, azok nem süllyednek azonnal az Atlanti-óceán mélyére. Egy hasonló nem várt, de nem is kizárható jövőbeli eshetőségre felkészülve mostantól úgy programozzák a Dragont, hogy ilyenkor leváljon a hővédő borítás és kinyíljanak az ernyők. Egy sima tengeri leereszkedés után legalább volna némi esély a kapszula kihalászására. (A külső, nem hermetizált részben utazó rakomány – mint jelen esetben a BEAM – persze ekkor is a veszteséglistára kerülne.) Más kérdés, hogy a start idején az Atlanti-óceánra kiküldött hajók nincsenek úgy felkészítve a kapszula kiemelésére, mint amikor az a normális működése végén az Egyesült Államok nyugati partvidéke közelében, a Csendes-óceánra érkezik vissza.

A Dragon teherűrhajó mintegy két nap elteltével „köt ki” az ISS-nél. A megszokott módon, Jeff Williams és Tim Peake űrhajósok irányításával, a robotkar segítségével fogják be és csatlakoztatják a komplexumhoz. Érdekesség, hogy a Dragon három hét leforgása alatt a negyedik küldetés az ISS-hez. A csúcsforgalom a személyzet 3 fővel való kiegészítését célzó repüléssel (Szojuz TMA-20M) kezdődött, majd egy amerikai (Cygnus OA-6) és egy orosz (Progressz MSZ-02) teherszállító űrhajó következett. Az utánpótlás ilyen ütemű felszállítása jó hír, mert a gyarapodó tartalékok hosszú ideig biztosítják az ISS működtetését, a kísérleti program folytatását.

Dragon legutóbb tavaly áprilisban járt az űrállomásnál. A használatban levő teherűrhajó-típusok közül ez az egyetlen, amelyik az ISS-től való távozása után képes épségben landolni. Így közülük egyedüliként alkalmas kísérleti minták, berendezések visszahozatalára a Földre. A CRS-8 esetében a visszatérés tervezett napja május 11. Akkor juttatják le a Földre például a közel egy éves űrutazásáról március elején visszatért Scott Kelly menet közben rendszeresen vett vér- és vizeletmintáit is.

A SpaceX úszó platformja egy korábbi fotón. (Kép: SpaceX)

A SpaceX ezúttal is megkísérelte a Falcon-9 rakéta első fokozatának visszanyerését egy az Atlanti-óceánon, a starthelytől mintegy 300 km-re északkeletre elhelyezett úszó platformra. Az első rakétafokozat testének épségben való visszanyerését célzó kísérletektől azt várják, hogy az újra felhasználható egységek idővel csökkenthetik az indítási költségeket. Korábban egyszer már sikerült egy Falcon-9 rakétafokozat visszahozatala, de akkor a szárazföldre. A rakéta indításainak kb. harmadánál-felénél várható, hogy meg tudják oldani a szárazföldi leszállást. Ehhez az első fokozat végsebessége nem lehet túl nagy. Például magasabb, geostacionárius átmeneti pályára szánt távközlési holdak felbocsátása esetén eleve csak a tengeri visszatérés jöhet szóba. Bár a Dragon indításai nem ilyenek, a következő két-három start esetén az úszó platformot kell megcélozzák. Így inkább most is ennek a műveletnek a begyakorlása mellett döntöttek.

A landolás ezúttal sikerrel járt, az úszó platformra most először. A focipálya méretű területre a felemelkedés után 8 perc 35 másodperccel ereszkedett le a Falcon-9 rakéta első fokozata. (Kép: SpaceX)

Kapcsolódó cikkek:
GYORSHÍR: Megsemmisült a Dragon CRS-7
Kritikus Falcon-9 start
Elindult az utolsó Szojuz TMA-M
Cygnus teherűrhajó indult
Progressz MSZ-02
Fújd fel!
Az egy év befejeződött...
Visszatérés és újrahasznosítás

Kapcsolódó linkek:
A Dragon CRS-8 startja (Spaceflight Now)
Most vészleszállásra is programozták a Dragon kapszulát (Spaceflight Now)