Irány a Hold túlsó oldala!

A Science magazin rövid interjút közölt a kínai holdszondás űrprogram vezetőjével.

Vu Vejzsen (Wu Weiren) a kínai nemzeti űrügynökség (China National Space Administration, CNSA) munkatársa. Ő irányította a 2013 végén a Holdon landolt Csang'e-3 (Chang'e-3) szonda programját is. Ez volt az első űreszköz az 1976-os utolsó szovjet leszálló holdszonda óta, amely épségben elérte kísérőnk felszínét és ott kutatásokat végzett. Pontosabban végez most is, 30 hónap elteltével működési élettartama már meghaladta az előzetes várakozásokat. A tudományos adatok mellett a részegységeinek tartósságával kapcsolatban is szolgál hasznos információval.

(Kép: CNSA)

A Hold űrszondákkal való kutatása folytatódik Kínában. Két, még ambiciózusabb program előkészületei folynak. Az egyik a Csang'e-5, amely Vu Vejzsen szerint várhatóan a jövő év második felében startolhat. A Viharok óceánja (Oceanus Procellarum) területén száll majd le a Holdra. Olyan helyet választanak a számára, amelynek tulajdonságai eltérnek a korábbi amerikai és orosz űreszközök által vizsgált területektől. A kínai szonda mintegy 2 méteres mélységbe lefúr. A felszín alól és a felszínről gyűjtött kőzetmintákat pedig egy egység visszahozza a Földre. Az egész folyamat a starttól a visszatérésig néhányszor tíz napot vesz majd igénybe.

A tervek szerint 2018-ban Kína az űrtörténelemben először kíséreli meg a sima leszállást a Hold túlsó, a Földről nézve közvetlenül sosem látható oldalán. (Mint közismert, a Hold kötött keringést végez a Föld körül, vagyis tengely körüli forgásának és pálya menti mozgásának a periódusideje megegyezik. Így mindig ugyanazt a felét mutatja a Föld felé. Vannak, akik a Hold túlsó oldalát a Hold „sötét oldalának” nevezik, holott a két dolognak semmi köze egymáshoz – aki ilyet leír, más galádságra is képes lehet. Elég, ha arra gondolunk, hogy újhold idején, amikor az égitest felénk eső féltekéje teljesen sötét, a Hold túlsó oldala akkor éppenséggel a világos oldal... – A szerk.) A Csang'e-4 jelzésű szonda programja több részből áll. Ahhoz, hogy a földi irányítók kommunikálni tudjanak a Hold túloldalán levő leszálló egységgel, szükség lesz egy Hold körüli pályán keringő adatátjátszó szondára is. Ez 2018 júniusában indulhat, maga a Csang'e-4 pedig az év vége felé (az időpontok természetesen még változhatnak).

A Csang'e-4 valójában a 3-as számú szondán alapul. Kínai szokás szerint redundáns küldetéseket terveznek, így ha az első nem sikerülne, hamar indítható a pótlás. Így a Hold túloldalára szánt űreszközön ugyancsak lesz egy mozgásra képes rover és egy egy helyben álló felszíni egység. A fedélzeti berendezéseket azonban nem szeretnék egyszerűen duplikálni, ezért új vagy továbbfejlesztett műszereket visz magával a Csang'e-4. A tudományos célok között a felszín térképezése és a geológiai vizsgálatok élveznek prioritást. A harmadik fő cél csillagászati megfigyelések végzése lesz a Hold átellenes oldalán állomásozva, amire eddig még nem volt példa.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e Csang'e-6 is, Vu Vejzsen úgy válaszolt, hogy elképzelhető. Ez ugyanis a Csang'e-5 tartalék küldetése. Ha az 5-ös számú szonda sikerrel elvégzi mintavevő és -szállító feladatát, akkor a 6-os programját újra lehet gondolni. Mindenesetre ha lesz is Csang'e-6, annak az indítása nem várható néhány éven belül.

A beszélgetés végén Vu Vejzsen kifejtette, hogy a kínai holdprogramban a technológiai képességek fejlesztése élvez elsőbbséget a tudományos kutatási célokkal szemben. Ennek oka, hogy a tudományos méréseket végső soron a megbízható technika, a holdi pálya, illetve a Hold felszíne elérésének képessége teszi egyáltalán lehetővé.

Kapcsolódó cikkek:
GYORSHÍR: Kína a Holdon!
Jütu a Holdon
A kínai holdszonda műszerei
Kilenc réteg a holdfelszín alatt
Újfajta holdkőzetet talált a kínai rover
Kína a Holdig és vissza
Visszatért a kínai holdkapszula
A következő kínai holdszonda
Kiemelt kínai űrtervek 2015–2030 (1. rész)

Kapcsolódó linkek:
Interjú a kínai holdprogram vezetőjével (Science)