Sikeres évet tudhat maga mögött India. Sikeres startok, technológiai projektek és új tervek a közeljövőre.
Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága ez évi, január 30. és február 10. között Bécsben tartott ülésén a hagyományoknak megfelelően számos résztvevő ország és szervezet szakmai előadásban számolt be eredményeiről, terveiről. Mai cikkünkben az általános véleménycsere napirendi pontban elhangzott indiai előadásból mutatjuk be az ázsiai ország űrkutatása tavalyi évének áttekintését.
A 2016-os indiai startok a hordozórakéta és a műhold képével.
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) műholdközpontjának igazgatója nyolc sikeres startról számolt be. Ebből hetet indiai hordozórakétával hajtottak végre, a GSAT–18 távközlési műholdat viszont Ariane–5 rakétával Kourou-ból állították pályára. A startokról korábbi cikkeinkben beszámoltunk, az egyes műholdak feladatával és egyéb adataival együtt. Az indiai hordozórakéták a fő hasznos terhek mellett 4 diákműholdat, valamint 5 ország 22 különböző műholdját is pályára állították.
Júniusban egyetlen starttal 20 műholdat állítottak pályára.
A startok közül kiemelkedik a PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) rakéta június 22-i startja (lásd korábbi cikkünket), amikor egyetlen indítással nem kevesebb mint 20 műhold került pályára. A fő műhold a napszinkron pályára került Cartosat–2 távérzékelő műhold volt, amely 2 méter felbontású multispektrális és 1 méternél jobb felbontású pánkromatikus felvételeket készít. A húsz műhold együttes tömege 1288 kg volt. (Később az egy indítással pályára állított műholdak számát tekintve ez a rekord a múlté lett, de a 104 műhold indítása már idén, sőt az ENSZ-es előadás elhangzása után történt, így az előadásban nem szerepelt.)
India két fontos technológiai kísérletet is végrehajtott az űrben.
Nem a műholdstartok, hanem a technológiai kísérletek között szerepel az RLV (Reusable Launch Vehicle) többször felhasználható űrrepülőgép próbarepülése. Ugyancsak technológiai kísérlet volt a scramjet hajtómű kipróbálása. A scramjet hajtómű lényege, hogy amíg a rakéta a légkörben halad, a levegő oxigénjét használja oxidálószerként. Az indiai scramjet üzemanyaga hidrogén. A hajtóművet az induláskor 3277 kg tömegű ATV (Advanced Technology Vehicle) kétfokozatú, szilárd hajtóanyagú rakéta emelte magasba. Miután a rakéta két fokozata kiégett, 5 másodpercre bekapcsolták a scramjet hajtóművet, amely megfelelően működött. A rakétát a sriharikotai Satish Dhawan Űrközpontból indították, a 300 másodpercig tartó repülés végén a jármű mintegy 320 km-re az indítóhelytől leérkezett a Bengáli-öböl vizére. Ezzel India negyedik országként próbálta ki saját scramjet hajtóművét.
Az indiai űrprogram gerincét a különböző alkalmazások jelentik. Ezek között fontos a katasztrófahelyzetek kezelése, amelyek közül a legsúlyosabb gondot az árvizek jelentették. Az ISRO műholdjait 12 állam 16 árvízi helyzetében használták fel, de emellett egy földcsuszamlás felmérésére, egy, a Bengáli-öböl térségében eltűnt repülőgép keresésére és Assam államra az árvízi kockázatokat tartalmazó atlasz összeállítására is felhasználták.
Műholdas felvételeket használtak a természeti katasztrófák – túlnyomórészt árvízhelyzetek – kezelésében.
Az ISRO aktívan részt vesz az ENSZ által létrehozott, a katasztrófahelyzetek kezelését segítő nemzetközi együttműködésben (Disasters Charter). Ennek keretében tavaly 22 alkalommal kérte a szervezet az ISRO segítségét, a kérést mindannyiszor megfelelő adatszolgáltatással teljesíteni tudták.
Az ISRO távérzékelő műholdflottájának köszönhetően szerte a világon segítséget tudott nyújtani a természeti katasztrófák felmérésében.
A terveket illetően elhangzott, hogy idén várható a GSLV rakéta Mk-III változatának első repülése, a GSAT–19 távközlési műhold pályára állításával, emellett további GSAT műholdak indítását is tervezik. Ugyancsak tervezték a Cartosat sorozat folytatását, ez a Cartosat–2D februári pályára állításával már meg is valósult. Készül India második holdszondája, a Csándráján–2 (Chandrayaan–2), indítása, ha nem is idén, de talán jövőre már várható. Ugyancsak készül az Aditya L1, India első napfizikai űrszondája, ennek indítását azonban csak 2019–2020-ra tervezik. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Ülésezett az ENSZ Albizottság
Egyszerre 104 műhold
Pályán a Resourcesat-2A
Kettős műholdindítás Ariane-5-tel
Pályán az indiai ciklon-előrejelző
Pályán a legújabb indiai meteorológiai hold
Közös indiai–amerikai radarműholdat terveznek
India navigációs műholdrendszere
Indiai csillagászati műhold
Húsz műhold egy csapásra
RLV-TD: az első lépés az indiai űrsikló felé
Kész az indiai navigációs műholdrendszer
Űrtechnika a katasztrófavédelem szolgálatában
ENSZ Világűriroda (UN OOSA)
A COPUOS STS 2017. évi ülésének anyagai
Az ülésszakon elhangzott technikai előadások listája (letölthető anyagokkal)
Az ülésszakon elhangzott indiai előadás
Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO)
A földmegfigyelő műhold startja volt idén a hetedik Indiából, amivel rekordévet zárt az ázsiai ország űrprogramja.
