Július 12. óta közel 5800 négyzetkilométernyi jéghegy távolodik az Antarktiszi-félsziget partjától.
Nemrég foglalkoztunk az Antarktiszi-félszigetnél található Larsen C-jégself tavaly ősz óta egyre növekvő repedésével, aminek fejlődését többféle műholdas távérzékelési módszerrel, köztük Sentinel-1 radaros mérésekkel követték. A szakemberek tavaszi jóslata szerint a repedés még ebben az évben oda vezethet, hogy a jégself egy hatalmas darabja leszakad és önálló jéghegyként útra kel, eltávolodva az Antarktisztól. A legfrissebb hír szerint az esemény július 12-én be is következett. Az európai Copernicus program Sentinel-1 radaros műholdjainak egyike megfigyelte, ahogy a repedés végigért, és egy Luxemburg területének kétszeresét is meghaladó méretű jéghegy keletkezett, örökre megváltoztatva az antarktiszi partvidéket.
A repedés mentén leszakadt jéghegy a Sentinel-1B radarképén, július 12-én. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok / ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)
A selfjég a partról a tenger fölé benyúló, a vízen lebegő jégtömeg. Így a jéghegy leszakadása közvetlenül nem emeli meg a vízszintet. Azonban a selfjég hozzájárul a szárazföldről a tenger felé haladó gleccserjég feltartóztatásához. Ha pedig gyengül vagy megszűnik a „dugó”, gyorsabban áramolhat a jégfolyam is.
A most leszakadt, az eddig megfigyelt egyik legnagyobb jéghegy tömege milliószor millió tonnásra becsülhető. A benne fagyott víz mennyisége az észak-amerikai Ontario-tó teljes vízkészletéhez hasonlítható. A Larsen C selfjegének mintegy 10%-a veszett most el. (Forrás: Sentinel blog) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Repedés radarral
Óriási jéghegy születését figyelte meg a Sentinel-1B (ESA)
Hatalmas jéghegy szakadt le az Antarktiszról (NASA EO)