Stílszerűen így nevezte a Rocket Lab cég a második új-zélandi startkísérletét az Electron nevű rakétájával. Most teljes volt a siker.
Mint emlékezetes, az Electron rakéta legelső indítására 2017. május 25-én került sor, az Új-Zéland északi szigetének keleti partvidékén kialakított starthelyről (Launch Complex 1). Akkor nem jártak teljes sikerrel. Az „Ez egy teszt” (It's a Test) elnevezésű repülés valóban szolgáltatott értékes tesztadatokat, de a célul kitűzött alacsony Föld körüli pályát végül nem sikerült elérni. Az első fokozat rendben működött, a második fokozat is beindult, az orrkúp pedig rendben levált, mielőtt – mintegy 4 perccel a felemelkedés után – egy a földi követőhálózattal kapcsolatos hiba miatt a biztonsági eljárásokat követve meg kellett szakítani a rakéta működését.
Az akkori indítás során nem volt hasznos teher a rakétán. A mostaninál, amelynek a neve Still Testing (még mindig tesztelés) már felkerült az Electronra három kis műhold, a Planet cég egy Dove Pioneer (Flock-2) földmegfigyelő űreszköze és Spire Global cég két Lemur-2 műholdja. Ezek a nevek ismerősek lehetnek olvasóinknak, hiszen mindkét amerikai vállalat CubeSatokból álló, kiterjedt műholdflotta kiépítésén fáradozik. Ennek keretében eddig számos alkalommal indították kis űreszközeiket különféle nagyobb rakéták elsődleges hasznos terhei mellett, amolyan potyautasként.
A kétfokozatú Electron rakéta a tervezett második start előtti ellenőrzések során, az új-zélandi indítóállásban, még a tavaly decemberben – akkor végül több alkalommal elhalasztották az indítást, egészen mostanáig. (Kép: Rocket Lab)
A Rocket Lab fő célja a kis teljesítményű, gyorsan előkészíthető Electron rakétával épp az ilyen megrendelők kiszolgálása lenne. Így a kisműholdas üzemeltetőknek nem kéne mások által lekötött, esetenként halasztásokat szenvedő, a végső pálya megválasztásában is rugalmatlan lehetőséget kínáló startokra hagyatkozniuk.
A rakéta első fokozatát adó kilenc Rutherford hajtómű fúvókája, alulnézetből. (Kép: Rocket Lab)
Az Electron rakéta második startjára többszöri halasztást követően végül január 20-án, magyar idő szerint 2:43-kor került sor. (Tavaly december 12-én például a számos paramétert automatikusan figyelemmel kísérő számítógépes rendszer a felemelkedés előtti utolsó pillanatokban, már az első fokozat hajtóműveinek beindítása után szakította meg a folyamatot. Utána a kedvezőtlen időjárás, az erős szél szólt közbe, majd végül a startengedély időtartamából is kifutottak.) Az első jelentések szerint az indítás teljes sikerrel járt, a három apró műhold önálló pályára állt, irányítóiknak sikerült rádiókapcsolatba is lépni velük.
Rövid bemutató videó a starthelyről és a rakétáról, majd az indítás élő közvetítésének visszajátszása. (Forrás: Rocket Lab)
Szükség esetén a hamarosan egy újabb demonstrációs célú repülés következhet, mielőtt a Rocket Lab elkezdené a startok rendszeres értékesítését a megrendelőknek. A vállalat szerint egy-egy indításért 4,9 millió dollárt kérnek, ami lényegesen alacsonyabb a mások által felszámított árnál. Ráadásul nem másodlagos teherként viszik magukkal az apró műholdakat, így jobban tudják szolgálni a megrendelők igényeit.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
„Ez egy teszt”
Rutherford, az „e-hajtómű”
Szojuz rakéta egy csomó műholddal
Húsz műhold egy csapásra
Harmincegy műhold Indiából
Egyszerre 104 műhold
Az Electron rakéta második tesztindításáról (Spaceflight Now)