Április 1-jéről 2-ára virradó éjjel belépett a légkörbe és megsemmisült a Tienkung-1 kínai űrállomásmodul.
A Tienkung-1 (Tiangong-1) egy ideje már lázban tartotta a média erre fogékony részét, mivel a közel 8 tonnás űreszköz 2015 decembere óta irányítatlanul keringett, egyre alacsonyabban húzódó Föld körüli pályán. Magyarországon is élénk érdeklődés kísérte az elmúlt hónapokban a csak bizonytalanul előre jelezhető időpontú légkörbe lépést. A legtöbb híradásban persze elfelejtették megemlíteni, ami a modul pályahajlásából következően biztosan ismert volt: a mi földrajzi szélességünkön nem eshet le egyetlen darabja sem – még akkor sem, ha valamilyen alkatrész túléli a zuhanást, és nem teljesen enyészik el a levegőben felforrósodva. A mi lelkiismeretünk mindenesetre tiszta: mindezt tavaly nyáron már megírtuk. Érdekes, hogy akkor legkésőbb márciusra tették az időpontot, és ez a jóslat többé-kevésbé be is vált.
A nagyméretű, alacsony pályán irányítatlanul keringő űreszközök sűrű légkörbe való belépésének időpontját nem csak hónapokkal, de hetekkel, napokkal, sőt órákkal előbb sem könnyű megbízhatóan megjósolni. Ahogy közeledik az időpont, az előrejelzések természetesen egyre pontosabbá válnak.
Más szervezetek mellett az Európai Űrügynökség szakemberei is figyelemmel kísérték a Tienkung-1 útját a megsemmisülésig. A grafikon a légkörbe lépés előre számított idejének egyre csökkenő bizonytalanságát mutatja az idő függvényében, március elejétől április elejéig. (Kép: ESA)
De tekintettel arra, hogy ilyen alacsonyan a műholdak – vagy ebben a mostani esetben a kínai űrállomásmodul – mindössze másfél órán belül megkerülik egyszer az egész Földet, a légkörbe lépés idejének viszonylag kis bizonytalansága is azt jelenti, hogy a pontos földrajzi hely legfeljebb utólag derül ki. Sok esetben még akkor sem, hiszen nagy a valószínűsége, hogy az esemény lakatlan terület fölött következik be. A bizonytalanságok fő oka, hogy a fékezést okozó felsőlégkör sűrűsége nem pontosan ismert és változó, illetve az űreszköz forog, bukdácsol a pályáján, így mindig más keresztmetszetét mutatja a haladás irányára merőlegesen. A végső stádiumban aztán a nagy test feldarabolódásának menete sem jósolható meg.
A légkörbe lépés dátumához közeledve a Fraunhofer Intézet Bonn közeléből március 27-én készített radarképeiből összeállítottak egy animációt. Jobbra a Tienkung-1 modellje segítségével követhetjük a modul aktuális térbeli helyzetét. A 12 m hosszú, 3,3 m átmérőjű, henger alakú, két napelemszárnnyal is felszerelt Tienkung-1 ekkor kb. 270 km magasságban keringett. (Forrás: Fraunhofer FHR)
Az Amerikai Légierő megerősítette, hogy a kínai űrállomásmodul április 2-án, magyar idő szerint 2:16-kor a Csendes-óceán déli része, lakatlan vidék fölött semmisült meg. Furcsa véletlen folytán a helyszín végül nagyon közel volt ahhoz, ahol a nagyméretű űreszközöket működési idejük végeztével általában bevezetik a légkörbe, amennyiben még irányíthatóak maradnak. Valójában ez történt volna a Tienkung-1-gyel is, ha nem szakad meg vele korábban a kapcsolat.
A Tienkung-1 2011-es felbocsátása az azóta már további eredményeket elért kínai űrállomásprogram első jelentős gyakorlati lépése volt. Három űrhajó látogatta meg, a Sencsou-8 (Shenzhou-8) személyzet nélkül, a Sencsou-9 és -10 már űrhajósokkal. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Tienkung-1: április előtt vége
Űreszköztemető
Előrejelzések a Tienkung-1 visszatérésére (ESA rocket science blog)
A Csendes-óceán fölött esett le a Tienkung-1 (Vandenberg Légitámaszpont)
Nemrég jelent meg egy cikkünk „A századik Csiucsüanból” címmel. Mi van a kínai starthely száz indítása mögött?
