Elindult a NASA legújabb tudományos küldetése, a Parker Solar Probe.
Az űreszköz Delta-4 Heavy hordozórakétával startolt a floridai Cape Canaveral Légitámaszpontról, annak is a 37B jelű indítóhelyéről. A technikai okokból némi késéssel elérkezett, végül pedig még egy nappal elhalasztott időpont augusztus 12-én, magyar idő szerint 9:31 volt. A nagyteljesítményű hordozórakétára azért volt szükség, mert a Földtől indulva Nap közelébe jutni nem könnyű egy űrszondával. (A Delta-4 Heavy tolóerejét jelenleg csak a nemrég első repülését végrehajtó Falcon Heavy haladhatná meg, de évekkel ezelőtt, amikor kiválasztották a hordozóeszközt, az még csak a fejlesztés fázisában volt.)
A Parker Solar Probe és a gyorsítófokozat, a háttérben a Delta-4 Heavy rakéta fél orrburkolata. (Kép: NASA / JHUAPL / Ed Whitman)
Sőt a kezdeti impulzus sem elég a vállalkozás teljesítéséhez, így a Parker Solar Probe útján a következő állomás a Vénusz lesz. Pályáját a belső bolygószomszédunk mellett október 2-án végrehajtandó gravitációs hintamanőverrel módosítják majd először (később még hat hasonló művelet következik). A szonda az első lendítő manőver után november 5-én jut első alkalommal a Nap közelébe. Ezzel kezdetét veszi egy 24 keringésből álló, 7 éven keresztül tartó sorozat, amely alatt egyre közelebb és közelebb kerül az űrszonda központi csillagunkhoz. Egyébként már az első, idei napközelség is rekord lesz a maga kb. 24 millió km-es távolságával: korábban, 1976 áprilisában az amerikai–német Helios-2 jutott 43 millió km-re a Naphoz.
(Fantáziakép: JHUAPL)
Utolsó napközelsége alkalmával, 2025-ben a Parker Solar Probe 6 millió km-es távolságban repül el a Nap felszíne (pontosabban a fotoszférája) fölött. Ez a Nap és a Föld távolságának mindössze kb. 4%-a. Olyan közel lesz, hogy valójában a naplégkör forró külső részén, a napkoronán halad keresztül. A szonda túlélését fejlett hővédő rendszere hivatott biztosítani. Ennek feladata, hogy a fedélzeti műszereket legfeljebb 30 °C-os hőmérsékleten tartsa.
A Parker Solar Probe három fő tudományos célja a napkorona fűtési mechanizmusának kutatása, a töltött részecskékből álló napszél keletkezési körülményeinek vizsgálata és a koronakitörések okának felderítése. A tudományos kérdésekre adott válaszok nem csak a Nap vizsgálata szempontjából érdekesek, de támpontokat adhatnak a kutatóknak a távolabbi csillagok működésének jobb megértéséhez is. Nem is beszélve az űridőjárás jelenségeiről, amelyek itt a Földön és közvetlen környezetünkben kihatással lehetnek technikai civilizációnk mindennapjaira is.
Az űrszonda a nevét Eugene Parkerről kapta, aki 1958-ban megjósolta a napszél létezését. A projekt összköltsége 1,5 milliárd dollár. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Parker Solar Probe
Amerikai napfizikai űrtervek
Utazás a Napba – indulás 2018-ban
Utazás (majdnem) a Napba
Újabb Nap-szondák a láthatáron – 2. rész
Az amerikai napkutató Parker-űrszonda startja (Spaceflight Now)