MASCOT a kisbolygón

Akkora, mint egy cipősdoboz, Németországban épült, japán űrszondáról engedték le egy kisbolygó felszínére: ez a MASCOT.

A Hayabusa-2 űrszonda MASCOT (Mobile Asteroid Surface Scout) leszállóegysége fedélzetén kamera és tudományos mérőműszerek vannak. Most csatlakozik két, nála még kisebb japán társához a Ryugu felszínén. A két MINERVA-II robot nem egészen két hete, szeptember végén érte el az égitestet.

A Hayabusa-2 űrszonda megközelíti a kb. 1 km átmérőjű Ryugu kisbolygót. A MASCOT egységet mindössze 51 m távolságból „ejtette le”. (Fantáziakép: DLR)

A MASCOT ma, október 3-án, magyar idő szerint 3:57-kor vált le az anyaszondáról. Mintegy 20 perccel később elérte a felszínt. Négy fedélzeti műszerének feladatairól néhány napja első kézből, a Német Repülési és Űrkutatási Központban (DLR) a projekt munkatársaként dolgozó Tóth Norberttől értesülhettünk. Ha minden jól megy, széles látómezejű színes képek készülnek a kisbolygó felszínéről, valamint megmérik, hogy az égitest rendelkezik-e mágneses térrel, hőmérsékleti információt gyűjtenek és megvizsgálják a felszín anyagának összetételét. Az első információk szerint kép már készült, de még várni kell, amíg elér a Földre.

A MASCOT a japán űrszondával együtt 2014 decemberében indult a Földről. Mostani lebocsátása előtt a szakemberek meggyőződtek róla, hogy fedélzeti rendszerei rendben működnek. A művelet mégis kockázatosnak számított, hiszen előzetesen nem lehetett pontosan tudni, milyen terepre ér a leszállóegység. A kisbolygó déli féltekéjén kiválasztott leszállóhelyen a hőmérséklet nagyjából -60 és +50 Celsius-fok között váltakozik, a MASCOT-nak így kellene legalább 16 órán át működőképesek maradnia, sőt lehetőség szerint egy ugrással (esetleg ugrásokkal) helyet is változtatnia. A Ryugu akár 40 m-es sziklái azonban a kis szerkezet számára valóságos hegyeket jelentenek. Mivel a MASCOT külsején nincsenek napelemek, élettartamát az akkumulátor töltése behatárolja.

A japán MINERVA-II-1B képe szeptember 23-án készült. Az űrkutatás történetében a Hayabusa-2 egységei most közvetítettek először egy kisbolygó felszínén készült felvételeket. (Kép: JAXA)

A MASCOT a német és a francia űrügynökségek (DLR és CNES) együttműködésében készült. Az európai Rosetta űrszonda Philae leszállóegységének „kistestvéreként” is felfogható. A Philae 2014 novemberében landolt – kalandos körülmények között – a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magján. Ez kevesebb mint egy hónappal a Hayabusa-2 startja előtt volt, így a fejlesztőknek igazából nem is volt lehetőségük az ott szerzett tapasztalatok hasznosítására.

A 10 kg tömegű, 20 cm × 30 cm-es MASCOT megérkezik a Ryugu felszínére. (Fantáziakép: DLR)

A MINERVA-II egységekről érdemes megemlíteni, hogy napelemes energiatermelésüknek hála még aktívak. Azok, és a MASCOT is a Hayabusa-2 anyaszonda közvetítésével tartják a kapcsolatot a Földdel. A szonda jelenlegi 325 millió km-es távolságából a rádiójelek 16 percig utaznak, míg eljutnak hozzánk. A leszállóegység és az anyaszonda közti kis adatátviteli sávszélesség, illetve a Föld és a Hayabusa-2 közti egyéb kommunikációs forgalom miatt egy-két napba beletelhet, amíg a MASCOT képeit megpillanthatjuk.

Kapcsolódó cikkek:
MASCOT – leszállás előtt, első kézből
Két apróság a kisbolygón
Hamarosan leszállás!
Célhoz ért a Hayabusa-2

Kapcsolódó linkek:
A MASCOT leszállásáról (Spaceflight Now)
MASCOT (DLR)