Az ISRO saját rakétájával indította a legújabb generációs Cartosat-3 műholdat.
A start november 27-én, magyar idő szerint 4:58-kor történt Sriharikotából.
A napszinkron pályára tervezett Cartosat-3 tulajdonképpen a korábbi Cartosat-2 továbbfejlesztett változata, javított térbeli felbontási (immár 25 cm-es!) és spektrális paraméterekkel. A hold 1,2 méter hosszú optikája 60%-kal könnyebb, mint a Cartosat-2 esetében volt. A műholdon indiai űreszköz esetében először alkalmaznak igen nagy mozgékonysággal rendelkező platformot (buszt), adaptív optikát, nagyméretű, de könnyű tükröket, valamint kettős, nagy sávszélességű mozgatható antennákat.
A Cartosat-3 a Föld körül. (Fantáziakép: ISRO)
A Cartosat-3 többféle üzemmódra képes:
A kettős (civil és katonai) felhasználású, 1625 kg starttömegű műhold legfontosabb alkalmazói a mezőgazdasági szakemberek, a polgári és katonai térképészek, valamit a katonai felderítők és stratégiai tervezők lesznek. A Cartosat-3 tervezett pályája egy 450–500 km magas, 97,2° hajlásszögű napszinkron pálya, remélt élettartama pedig 5 év. Ha a Cartosat-3 sikeres lesz, akkor még egy éven belül követheti a Cartosat-3A.
A műholdat eredetileg 2014-ben kellett volna pályára állítani, de – valószínűleg a rengeteg új technológiai megoldás miatt elhúzódó fejlesztés és építés miatt – az ISRO végül 2019 végére tolta a startot, és áthidaló megoldásként 2017-ben pályára állította a Cartosat-2D és -2E távérzékelő műholdakat. A Cartosat-2 egyébként még 2007 januárjában került pályára, majd sorban a 2A (2008), 2B (2010), 2C (2016), 2D (2017. február) és a 2E jelű társa (2017. június) követte. Legutóbb a Cartosat-2F-et indították (2018. január).
A mostani starttal 13 apró CubeSat is pályára került, közülük 12 Flock-4p a Planet Labs cég földmegfigyelő flottájának tagjait szaporítja. A tizenharmadik, a szintén amerikai Meshbed új antennatechnológia kipróbálására készült.
A hordozóeszköz az Indiai Űrügynökség (ISRO) saját fejlesztésű, négyfokozatú, PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) XL verziójú rakétája volt, mely geostacionárius átmeneti (GTO) pályára 1750 kg, míg alacsony (LEO) pályára 3800 kg tömegű berendezést képes indítani. Magassága 44 méter, orrkúpjának átmérője 3,2 m, hossza 8,3 m. Az XL verziót először 2008-ban, a Csándráján-1 holdszonda indulásakor használták. A mostani indítás az XL változat 21. repülése volt.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
31 műholddal indult a PSLV
Harmincegy műhold Indiából
Egyszerre 104 műhold
Húsz műhold egy csapásra
Űralkalmazások Indiában
Indiai start öt műholddal
Indiai rakéta tíz műholddal
Indiai az év első startja
India térképészeti műholdat indított
PSLV rakétával indult India legnagyobb felbontású polgári földmegfigyelő holdja (Spaceflight Now)
Állítólag a Csándráján-2 keringő űrszondával készített képeken látják az indiai leszállóegységet, de a kapcsolatfelvételi próbálkozások sikertelenek.
