Az utóbbi időben több cikkben is érintettük a jelenlegi járványt. Most az űrszektorban bejelentett leállások és változások közül mutatunk be néhányat.
A NASA már március közepén lépett. A Szilícium-völgyben lévő Ames Kutatóközpontban, az alabamai Marshall Űrrepülési Irányító Központban és a louisianai Michoud Összeszerelő Üzemben akit csak lehetett, otthoni munkavégzésre küldtek. Ez persze jelentős hatással van egy sor jelenleg futó űrprogramra. A Holdhoz és kisbolygókhoz tervezett Orion űrhajó, és az ennek indítására fejlesztett SLS nehézrakéta-rendszer elemeinek gyártásával, összeszerelésével és tesztelésével leálltak.
A legelső SLS központi fokozat 2020. január 8-án, úton a NASA Pegasus nevű szállító kompjához. (Kép: NASA)
Március 20-án a NASA felfüggesztette a soron következő nagy űrtávcső, a James Webb Space Telescope (JWST) előkészületeit. A JWST-nek a tervek szerint egy év múlva kéne indulnia. (Bár az is igaz, hogy még januárban az amerikai kormányzati számvevőszék azt közölte, hogy véleményük szerint mindössze 12% az esélye annak, hogy a program ezt az ütemet tartani tudja.)
Sokkal ellentmondásosabb a soron következő amerikai Mars-küldetés, a nyáron indítandó NASA Mars 2020 helyzete. Március közepén a szakemberek még úgy nyilatkoztak, hogy a projekt keretében indítandó Perseverance marsjáró és a Mars Helicopter (forgószárnyas drón) építése és tesztelése rendben halad. Egy héttel később viszont már maga Thomas Zurbuchen, a NASA helyettes vezetője nyilatkozott úgy, hogy a helyzet egyelőre „zavaros”. Ennek oka az, hogy bár a szonda már régen Floridában van, az indítás előtti végszereléssel még messze nem végeztek és a rover tápegysége meg sem érkezett oda. Ez pedig azt jelenti, hogy a teljes rendszer integrációját és tesztelését egyelőre el sem tudták kezdeni. (Mint korábban hírt adtunk róla, az európai ESA és az orosz Roszkoszmosz Marsra indítandó ExoMars 2020 küldetését nemrég már 2022-re halasztották, részben szintén a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos fennakadások miatt. – A szerk.)
A (tervek szerint) nyáron induló amerikai Mars-rover. (Kép: NASA)
Ugyanakkor több, kevésbé ismert és a nagyközönség számára talán kevésbé látványos projekt nem ennyire szerencsés. Az EHT (Event Horizon Telescope) – mely annak a közel 200 fős nemzetközi konzorciumnak a programja, amelyik a közelmúltban az első felvételt készítette egy fekete lyukról – idei évre tervezett teljes észlelési programját törölte. Szintén törölték az erre az évre tervezett valamennyi NASA Earth Science Airborne Campaign (földtudományi repülőgépes mérési kampány) repüléseit. A programban olyan alprogramok vannak, mint
A NASA DeltaX logója.
(Folytatjuk!)
Kapcsolódó cikkek:
SLS: az egekben
Óriásrakéta munkát keres
JWST: további késés veszélye
Perseverance
A koronavírus miatt az űrhajósok élete is megváltozik
Koronavírus és Vega
Műholdirányítás otthonról
Koronavírus: Német mobil tesztállomás a világűrből
Koronavírus: Iránban a helyzet...
Koronavírus: Otthon maradnak...
Műholdképek járvány idején
GYORSHÍR: ExoMars 2020-ból 2022...
No még nem a rakéta, hanem az ára. A NASA főfelügyelői hivatalának friss jelentése szerint 2021-es bemutatkozásáig bő 18 milliárd dollárba kerülhet majd a nagyrakéta kifejlesztése.
