Művészi Földünk

Látványos albumot jelentetett meg a NASA a Földet megfigyelő műholdak legizgalmasabb felvételeiből.

A könyv bevezetője szerint a képek a tudomány és a művészetek határterületét jelenítik meg. Az elmúlt évtizedekben készült űrfelvételekből úgy válogattak, hogy a képek ne csak tudományos szempontból mutassanak be valamilyen érdekes vagy ritka természeti jelenséget, alakzatot, hanem egyben lenyűgöző látványt is nyújtsanak. A mintegy hetven felvételt a könyv négy csoportban adja közre, betekintést kapunk a légkör, a vizek, a szárazföldek, valamint a hó és jég birodalmába. A NASA műholdjai több száz kilométer magasságból örökítették és örökítik meg bolygónk legizgalmasabb jelenségeit.

Ízelítőül a kötet négy fejezetéből egy-egy képet mutatunk be. A kötet a NASA Earth Observatory lent megadott honlapján teljes terjedelmében megtekinthető, illetve különböző formátumokban szabadon letölthető, nyomtatott változata pedig megvásárolható.

Két különleges természeti jelenség is megfigyelhető a Csendes-óceánban, a Kaliforniai-félszigettől mintegy 250 kilométerre fekvő, vulkanikus Guadalupe sziget körül (amely nem azonos a Karib-szigetvilág alig eltérő nevű szigetével, Guadeloupe-pal). Az óceán fölött a csaknem egybefüggő stratocumulus (gomolyos rétegfelhő) felhőzet látható. A szigettől délre és nyugatra látható színes sávok a glóriának nevezett légköroptikai jelenség szivárványhoz hasonló ívei, amelyeket a felhőket alkotó vízcseppek belsejében megtörő és visszaverődő fénysugarak hoznak létre. A jelenség a földről vagy repülőgépről nézve gyűrű alakú, itt azonban a műhold detektorának letapogatási mechanizmusa miatt az ívek széthúzódnak. A másik légköri jelenség a Kármán-féle örvénysor, amely akkor jön létre, amikor az áramló levegő valamilyen pontszerűnek tekinthető akadálynak ütközik, amely ez esetben maga a 250 négyzetkilométeres sziget, amelynek legmagasabb csúcsa 1300 méter magasságig emelkedik az áramló légtömegek útjába. (Kép: NASA Earth Observatory)

2014 októberében a Gozalo-hurrikán szeme pontosan a Bermuda-szigeteken sepert végig. A trópusi vihar felkavarta az üledéket a szigetcsoport körüli sekély tengerben és a lagúnákban. A NASA Landsat–8 műholdja a Gonzalo áthaladása után készítette ezt a felvételt a szigetekről, amikor a tengerfenékről felkavart üledék és a strandokról a vízbe sodort homok még az óceán vizében lebegett. (Kép: NASA Earth Observatory)

Az óceán felől a szárazföld belseje felé haladó légtömegek és az útjukat álló hegyláncok kölcsönhatásának iskolapéldája látható a hamisszínes felvételen, amelyet a Landsat–5 műhold 2011 októberében készített az USA Oregon államának északi részéről. A kép felső részén a nyugat felé, a közeli Csendes-óceán irányába tartó Columbia folyó alkotja Washington és Oregon állam határát, a folyótól északra nem messze található a Mount St. Helens vulkán. Észak–déli irányban osztja ketté a képet a Kanadától Kaliforniáig húzódó, a csendes-óceáni tűzgyűrű részét alkotó Kaszkádok (Cascade-hegység) vonulata. A hegyláncban a kékes színűnek látszó folt a 3429 méter magas, jéggel és hóval borított Mount Hood tűzhányó, Oregon legmagasabb csúcsa. Az alig 200 kilométerre lévő Csendes-óceán felől kelet felé áramló nedves légtömegek a hegyláncba ütközve megemelkednek, csapadékukat lehullatják. A hegylánc keleti oldalán a leszálló légmozgás hatására a táj sivatagos, alig láthatók a növényzet foltjai, szemben az óceán felőli oldal dús zöld növénytakarójával. (Kép: NASA Earth Observatory)

Az Oroszországhoz tartozó, a 80–82. szélességi fokok között elterülő Ferenc József-föld mindössze 1000 kilométerre fekszik az Északi-sarktól. A közel kétszáz kisebb-nagyobb szigetből álló, lakatlan szigetcsoport területének 85 százalékát gleccserek borítják, a szigetek közti tengerszorosokban még nyáron is jégtáblák, jéghegyek úsznak, bár a tengeri jég nagyobb része a szigetekhez fagyva látható. Ez a jégmennyiség elenyésző ahhoz képest, ami 20 000 évvel ezelőtt borította a területet. Az akkor jég megolvadását követően a jég súlyától megszabaduló szigetek megemelkedtek (izosztatikus kiegyenlítődés). A képet a NASA Terra műholdja 2011 augusztusában a látható és az infravörös tartományban készítette. A képen látható szigetek magyar vonatkozású érdekessége, hogy a Ferenc József-föld azon szigeteihez tartoznak, amelyeket összefoglalóan Zichy-földnek neveznek. A szigetcsoport a nevét Zichy Ödön grófról kapta, aki a Ferenc József-földet felfedező, 1872–74-es osztrák–magyar északi sarki expedíció egyik fő támogatója volt. (Kép: NASA Earth Observatory)

Kapcsolódó cikkek:
A tűzhányó nyomában
Ferenc József-föld
Kármán-féle örvényutak - űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról

Kapcsolódó linkek:
A Föld (NASA Earth Science Division)