Kína kidolgozta a Holdon létesítendő nemzetközi kutatóállomás tervét, az ott végzendő munkához együttműködő partnereket keres.
A Nemzetközi Holdi Kutatóállomás (ILRS, International Lunar Research Station) a Hold déli pólusa környékén épülne fel, a fejlesztést a 2020-as években és a 2030-as évekbe nyúlóan több automata Csang’e küldetés szolgálná. Elképzelések szerint az alapot a Csang’e–6, –7 és –8 küldetések jelentenék, amelyeket esetleg nemzetközi küldetések egészítenének ki. A 2030-as évek elején az ILRS biztosítani fogja hosszú időtartamú robotküldetések végrehajtását, és esetleg emberes küldetések rövid időtartamú holdi tartózkodását. A hosszú távú emberi jelenlétet a Hold déli pólusa térségében a 2036–2045 évekre tervezik.
A kínai holdbázis terve. (Fantáziarajz: CAST)
A célok közt szerepel „az emberiség első közös holdi létesítményének létrehozása, ahol tudományos kutatás, technikai kísérletek és fejlesztések végezhetők, és foglalkoznak a holdi erőforrások hasznosításával”, amint az az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottságának 2019. februári ülésén tartott előadásban elhangzott. Emellett Kína képviselője hangsúlyozta, hogy bár az eddigi kínai szondákra is kerültek fel külföldi tudományos műszerek, a jövőben szélesíteni szeretnék az együttműködést. A lehetséges együttműködés részleteiről a Roszkoszmosszal és az ESA-val egyaránt folynak tárgyalások.
Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) vezetőjével folytatott tárgyalásai után, júliusban tájékoztatta az orosz sajtót arról, hogy Kína és Oroszország megegyezett egy holdi kutatóbázis közös felépítésében. Megállapodtak abban is, hogy mindkét fél elhelyezi saját szondáin, nevezetesen a Csang’e–7-en, illetve a Luna–26-on a másik ország tudományos berendezéseit. Az ESA részéről Karl Bergquist, nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgató azt nyilatkozta, hogy az európaiak is figyelemmel kísérik a kínai együttműködés lehetőségét, elsősorban a Csang’e–6, –7 és –8 küldetéseket, de az ILRS terveit is.
Az ESA a 2000-es évek elején Kínával közösen hajtotta végre a Double Star küldetést, később pedig földi állomásaival segítette a Csang’e küldetésekkel a kommunikációt. Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója hangsúlyozta, hogy az ILRS kezdeményezés összhangban van a „Hold-falu” általa javasolt elképzelésével. Emellett mind az ESA, mind pedig a Roszkoszmosz az Artemis programba is szándékozik bekapcsolódni.
A Hold déli pólusa környékének domborzati térképe. A legmélyebben fekvő, kékkel és lilával ábrázolt terület a Hold túlsó oldalának legnagyobb becsapódási medencéje, a Déli-sarki Aitken-medence. (Kép: NASA / GSFC / University of Arizona)
Kína várhatóan idén november körül indíthatja el Hosszú Menetelés–5 hordozórakétával a Csang’e–5 küldetést, amelynek célja, hogy talajmintát hozzon a Holdról. Ha a küldetés sikeres lesz, akkor a Csang’e–6-ot 2023-ban vagy 2024-ben indíthatják a Hold déli pólusa felé, a Csang’e–7 ugyancsak 2024-ben indulhat. A későbbi Csang’e–8 a helyi erőforrások hasznosítását célzó kísérleteket végez, kipróbálja a 3D nyomtatás technológiáját a Holdon, űrélettani vizsgálatokat végez és egy kisebb, felfújható modult is kipróbálnának.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Három réteg regolit
Kína további Hold-tervei
Holdi együttműködés
Új képek a Von Kármán-kráterből
A holdkutatás közeljövője
Kína bolygókutatási tervei
Kína partnereket keres tervezett holdi kutatóbázisához (Space News)
A Csang’e–4 és Kína további holdkutatási tervei (COPUOS STS 2019. februári ülésszak)