Tizenegy hónap után az első indiai rakéta

A PSLV rakéta egy hazai radaros távérzékelő műhold mellett egy sor nanoműholdat is indított.

A koronavírus úgy hozta, hogy 2019. december 11-én indult utoljára Indiából rakéta. Akkor is egy PSLV hordozórakéta (a C48 jelzésű küldetésben), akkor is egy RISAT-2B indiai radarholddal (RISAT-2B1) és összesen 9 kisméretű műholddal. A mostani (PSLV-C49 jelű) repülésen az elsődleges hasznos teher ismét egy radaros távérzékelő műhold (RISAT-2B2), és a másodlagos teher is 9 kisméretű műhold volt. 2019 decemberében a kilenc „parány” amerikai, izraeli, japán és olasz eszköz volt. Ezúttal 4–4 amerikai és luxemburgi, illetve egy litván készítésű nanoműhold állt pályára.

Képek a hordozórakéta végszereléséről. A start november 7-én, magyar idő szerint 10:32-kor történt Sriharikotábóal. (Fotók: ISRO)

A RISAT műholdak polgári alkalmazásokkal is rendelkező radaros felderítő űreszközök, melyeket az ISRO (Indian Space Research Organisation, Indiai Űrügynökség) épít. A sorozat első tagjai az izraeli radarral szerelt RISAT-2, illetve az indiai radarral ellátott RISAT-1 voltak. Ezek még 2009 áprilisában, illetve 2012 áprilisában kerültek pályára.

A három tengelyre stabilizált RISAT-2B holdak már egy újabb generációt képviselnek. Starttömegük 628 kg, és 37°-os hajlásszögű, közel 600 km magas körpályára kerülnek. Az űreszközök elsősorban katonai felderítési céllal épülnek, az apertúraszintézis elvén működő X-sávú radarjaik (synthetic aperture radar, SAR) felbontása eléri a 35 cm-t. A sorozat első tagja a RISAT-2BR1 volt decemberben. A mostani RISAT-2BR2 – melyet ezúttal EOS-1-ként említenek – kialakítása megegyezik a RISAT-2BR1-ével. (A RISAT családot a 2BR1 indítása kapcsán mutattuk be.)

Másodlagos rakományként pályára állt az R2 (M6P2 / LacunaSat-2) jelű, litván gyártású brit technológiai nanoműhold, az amerikai Spire Global négy Lemur-2-es műholdja, és négy luxemburgi rádiós mérőhold. A kisméretű űreszközök repülését – szokás szerint – az NSIL (NewSpace India Limited) szervezte.

A 124. Lemur-2 „köteg” négy holdja egyenként 4 kg-os. A három egységes (3U) CubeSatok rakományát hajók, illetve repülőgépek követésére szolgáló AIS, illetve ADS-B vevőberendezések jelentik.

A négy Kleos Scouting (képünkün) a luxemburgi Kleos Space tulajdona, rádiós bemérő holdak technológiai demonstrátorai. A tervek szerint kötelékben repülve képesek lesznek földi kisugárzók (adók) pozíciójának sokszögeléssel történő meghatározására. Ha így lesz, a jövőben több tucatot állítanának belőlük pályára. A luxemburgi űreszközöket a Utah Állami Egyetem Űrdinamikai Laboratóriumának megrendelésére fejlesztették, akik az Amerikai Légierővel (USAF) közösen dolgoznak a Micro-Satellite Military Utility (MSMU) programon.

A 2020. november 7-i volt összességében az 51. PSLV rakétaindítás, melyek közül mindössze az első és a negyvenegyedik volt kudarc. Október végén még arról írtunk, hogy a tervek szerint az idei év utolsó PSLV startjára decemberben kerülhet sor, de előtte még (e hónap végén) bemutatkozik az új, kisméretű és gyorsan bevethető SSLV rakéta. E sorok írásakor úgy tűnik, hogy idén már nem lesz PSLV start, az SSLV első repülése pedig átcsúszik decemberre.

A teljes startközvetítés. Maga az indítás a videón 43:23-kor látható. (Forrás: ISRO)

Kapcsolódó cikkek:
Radaros felderítő holdat indított India
Ázsiai mozaik – 2020. október (1. rész)

Kapcsolódó linkek:
A PSLV rakéta C49 indítása (Spaceflight Now)