A rizsföldeken a tarlóégetés gyors és egyszerű, de erősen környezetszennyező módja a termőföld felkészítésének a következő szezonra.
A jelenség nem különleges, évente visszatér, mert a rizstermesztés folyamatához hozzátartozik, hogy a monszun időszak és a rizs betakarítása után a gazdák felégetik a tarlót és a földeken maradt rizsszárakat. Az idei év legfeljebb abban különbözik a többitől, hogy a műholdas megfigyelések tanúsága szerint a tarlóégetés intenzívebb és kiterjedtebb volt a korábbi évek átlagánál, különösen Punjab államban.
A NASA Suomi NPP műholdjának a látható és infravörös tartományban működő sugárzásmérője (VIIRS) a rizstermelő vidékeken, Punjab, Haryana, Madhya Predesh és Uttar Pradesh államokban november közepéig csaknem 87 000 aktív tűzgócot észlelt. Ez a második legnagyobb érték 2012 óta, mióta a VIIRS-szel elkezdték az adatok gyűjtését. 2020-ban a tüzek mintegy 80%-át Punjab államban gyújtották.
A NASA Terra műholdja MODIS érzékelőjével 2020. november 9-én készített felvétel a Hindusztáni-alföld fölött terjengő füstről. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; MODIS adatok: NASA EOSDIS/LANCE és GIBS/Worldview)
A NASA Goddard Űrközpontjában működő egyetemi űrkutatási szövetség kutatói műholdas megfigyelésekkel követik a tűzhelyzet alakulását a térségben. A rizsföldek NDVI (Normalized Difference Vegetation Index) vegetációs indexének követése alapján a szeptemberi méréseket értékelve már október elején arra számítottak, hogy idén sok tarlóégetés várható. Megállapították ugyanis, hogy erős korreláció mutatható ki a tüzek száma, illetve a termőterület és a várható terméshozam között. Márpedig az átlagosnál is csapadékosabb monszun időszak és a rizs piaci árának emelkedése arra ösztönözte a termelőket, hogy 2020-ban nagyobb területen termeljenek rizst.
A 2020-as tüzek időzítése azonban némileg szokatlan volt. A koronavírus-járvány miatt munkaerőhiány lépett fel, ezért a termelők közvetlenül vetettek, nem előnevelt palántákat ültettek. Ennek következtében az egész termesztési szezon 7–10 nappal korábbra tolódott, emiatt az égetés időszaka viszont a szokottnál hosszabbra nyúlt. A rizst hagyományosan májusban, a monszun időszak kezdete előtt ültették, ehhez viszont jelentős mennyiségű víz felhasználására volt szükség. Ezért 2009-ben a hatóságok megtiltották a májusi rizsültetést, hogy tehermentesítsék az egyre fogyó öntözőcsatornákat. A későbbre tolódó ültetés és betakarítás miatt azonban a gazdáknak kevesebb idejük marad a betakarítás után a termőföldek megtisztítására a növényi maradványoktól, ezért az egyszerűbb és gyorsabb megoldáshoz folyamodtak, a november közepéig, végéig tartó tarlóégetéshez. Abban az időben viszont olyan az időjárási helyzet, hogy a felszálló füst nagyobb valószínűséggel megül az Indo–Gangeszi-síkság (Hindusztáni-alföld) fölött.
A NASA Suomi NPP műholdjának VIIRS detektorával 2012 óta a monszun utáni tarlóégetés időszakában észlelt tüzek száma (ezer darabban) Haryana, Madhya Predesh, Uttar Pradesh és Punjab államokban. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin)
Fokozottan érvényesült ez a kedvezőtlen tendencia 2020-ban, és különösen súlyosan érintette Új-Delhi térségét. A város levegőjében november 9-én a lebegő részecskék mennyisége elérte a köbméterenkénti 950 mikrogrammot, ami 38-szorosa a WHO ajánlása szerinti egészségügyi határértéknek. A rizsföldekről érkező füsthöz a város „saját forrásaival” is hozzájárult, a járműforgalom, az ipari termelés és a fűtés tovább rontotta a helyzetet.
Az egyetlen pozitívum, hogy a műholdfelvételek tanúsága szerint Haryana és Uttar Pradesh államokban ismét csökkent a tarlótüzek száma, ami ebben a két államban az ott egyre erőteljesebben érvényre juttatott tiltás miatt 2016 óta tartó tendencia. Ebben a két államban a VIIRS a 2020-as monszun utáni időszakban kevesebb tüzet detektált, mint 2012 óta bármikor. Ezzel szemben Madhya Pradeshben 2020-ban rekordot döntött a tüzek száma, főként az állam északi területein.
Az utóbbi években a közvélemény érdeklődése is egyre nőtt a tüzek és a légszennyezés műholdas megfigyelése iránt, ezért a NASA szakemberei igyekeznek egyre szélesebb körben ismertetni a különböző műholdas szenzorok tulajdonságait és használhatósági területüket.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Árvizek monszun idején
Indiai eredmények
Zöldülő Földünk
Sentinel-1 Indiában
Tarlóégetés Indiában (NASA EO)
Az újabb megfigyelések szerint a magasabb pályákon keringő űrszemét darabjainak jelentős részét nem vesszük észre a jelenlegi követési módszerekkel.
