A Genezáreti-tó

Karácsony alkalmából 12 év után ismét a Szentföldre kalauzoljuk olvasóinkat – ezúttal a Landsat–8 és a NASA Earth Observatory jóvoltából.

A hamisszínes felvételt 2020. október 27-én készítette a Landsat–8 az OLI (Operational Land Imager) képalkotó műszerével a 4-5-6 spektrális sávokban. A domborzat érzékeltetése kedvéért a képet rámásolták arra a digitális terepmodellre, amelyet az Endeavour űrrepülőgép 2000. februári STS–99 küldetése után, az SRTM (Shuttle Radar Topography Mission) program radarmérései alapján állítottak elő.

A Genezáreti-tó és környéke a Landsat–8 2020. október 27-én készített, hamisszínes felvételén. A kép bal szélén a Földközi-tenger és a kikötőváros Haifa látható. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; Landsat adatok: U.S. Geological Survey; topográfiai adatok: Shuttle Radar Topography Mission)

A képen látható, Izrael északi részén fekvő tó több néven ismert, Kineret-tó, Tiberiás tava, Galileai-tó, sőt Galileai-tenger, a Bibliában pedig Genezáreti-tó néven szerepel. Ez Izrael legnagyobb édesvizű tava, egyben a világ legmélyebben fekvő édesvizű tava: vízfelszíne a tó vízállásától függően mintegy 208 méterrel a tengerszint alatt fekszik. A tó hossza 21 km, legnagyobb szélessége 13 km; legnagyobb mélysége 42 és 48 m között váltakozik, területe 166 km^². A tavat észak felől a Jordán folyó táplálja, amely keresztülfolyik a tavon, déli oldalán kifolyik belőle, és a Jordán-völgyben folytatja útját dél felé, a még mélyebben fekvő Holt-tenger irányába (amelynek tükre mintegy 420 méter tengerszint alatti magasságban van). Emellett kisebb vízmennyiséget adó források is táplálják a tavat. A Genezáreti-tó körül és a Jordán völgyében a mocsaras területeket mezőgazdasági területekké alakították, ezek a képen élénkzöld színűnek látszanak.

A Jordán völgye (Szír–Jordán-árok) valójában a kelet-afrikai nagy hasadékvölgy folytatása a Vörös-tengeren és az Akabai-öblön keresztül egészen Szíriáig. A teljes hasadékvölgy mintegy 5600 km hosszú, ebből a Szír–Jordán-árok 700 kilométert tesz ki, utóbbi átlagos szélessége 150 km, és évmilliókkal ezelőtt az Arábiai-kőzetlemez Afrikától való távolodása következtében alakult ki.

A két bemutatott képen az Earth Observatory munkatársai három bibliai helyszínt is bejelöltek, a nagyobb területet mutató képen Názáretet, közelebbi kivágáson pedig a tó partján fekvő Kafarnaumot (Kapernaum) és Tiberiast (Tibériás). Utóbbiak közül a Jordán torkolatánál (befolyásánál) fekvő Kafarnaum helyén ma már csak romok találhatók, illetve az ott kialakított történelmi és vallási emlékhely, a tó nyugati partján a Tiberius római császárról elnevezett település viszont ma is jelentős, 44 ezer lakosú város.

A fenti kép kinagyított részlete úgy ábrázolva, mintha kicsit oldalnézetből látnánk rá. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; Landsat adatok: U.S. Geological Survey; topográfiai adatok: Shuttle Radar Topography Mission)

A Genezáreti-tó helyzete az elmúlt évtizedekben bizonytalanná vált. Az elmúlt két évtizedben jelentősen csökkent a vízszint, 2018-ban minden idők legalacsonyabb vízállása következett be. A vízszint csökkenése következtében a sókoncentráció nő, ezért a tó vize kevésbé alkalmas ivóvíznek, a halak populációi is veszélybe kerülnek, és kedvezőtlen algavirágzás indulhat meg. A vízszint csökkenéséhez a csapadékszegény időjáráson kívül a hőmérséklet emelkedése és az emiatt intenzívebb párolgás, a tó körüli mezőgazdasági területek növekedése miatti nagyobb öntözővíz-felhasználás is hozzájárul. Az elmúlt két évben viszont javult a helyzet, mert a két csapadékos télnek köszönhetően számottevően nőtt a tó vízmennyisége. 2020. december 16-án a tó vízfelszíne 209,9 méterrel volt a tengerszint alatt. Legutóbb két évtizeddel korábban volt ilyen magas a vízszint. Most az árvíz elkerülése érdekében az izraeli vízügyi szakemberek nagyobbra nyitották a tó lefolyását szabályozó gát zsilipjét.

Kapcsolódó cikkek:
Porvihar a Szentföldön – Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról

Kapcsolódó linkek:
A Genezáreti-tó (NASA Earth Observatory)