Pályán a kínai teherűrhajó

A most indított Tiencsou-2 a Tienho űrállomásmodulhoz viszi a majdani első legénység ellátmányát.

2021. május 29-én, magyar idő szerint 14:55-kor a vencsangi (Wenchang) űrközpontból indult az a Hosszú Menetelés-7 (Long March-7, LM-7 vagy Csang Cseng-7, CZ-7) rakéta, amely a 13–13,5 tonna induló tömegű kínai teherűrhajó második példányát vitte alacsony Föld körüli pályára.

A Tiencsou-2 indítására előkészített LM-7 rakéta a starthelyen. (Kép: Xinhua / Guo Wenbin)

Mint emlékezetes, a Tiencsou-1 (Tianzhou-1, „Mennyei hajó”) még 2017. április 20-án került pályára, majd bő 44 órás önálló repülés után csatlakozott a második kínai kísérleti űrlaborhoz, a Tienkung-2-höz (Tiangong-2). Az automatikus dokkolást követően üzemanyagot töltött át a Tienkung-2-be. Június 15-én lekapcsolódott az űrlaborról, majd ismételten rákapcsolódott és másodszor is üzemanyagot adott át annak. Ezt követően, közel 3 hónapos szabad repülés után immár harmadszor is a Tienkung-2-re csatlakozott. Ráadásul ekkor már egy gyors dokkolási eljárást is kipróbáltak, mely a korábbi 30 keringés (bő 44 óra) helyett mindössze 6,5 órát vett igénybe. Végül szeptember 22-én elhagyta a kísérleti űrállomást és 2 óra múlva a Föld felsőlégkörében megsemmisült.

A két napelemszárnnyal felszerelt teherűrhajó hossza 10,6 méter, legnagyobb átmérője pedig 3,35 méter. Nem hermetikus és hermetikus raktérrel rendelkezik. Az elsőben találhatók a különféle üzemanyag-, gáz-, és folyadéktartályok, melyek tartalmát képesek az űrállomásra (akár távirányítással) átszivattyúzni. Az utóbbi (15 m³-es) térben pedig csomagolt árut (élelmiszert, ruházatot, műszereket, kutatási anyagokat, vagy éppen alkatrészeket és szerszámokat) lehet elhelyezni. Az űrhajó üres tömege 6,5 tonna, azaz a hasznos teher teljes tömege mintegy 6,5–7,0 tonna lehet.

A Tiencsou teherűrhajók maximális élettartama 180 nap űrállomáshoz kapcsolva, illetve 90 nap önálló repülés esetén. A kínai szakemberek az űrhajó három verziójának terveit dolgozták ki, melyek közül a fent ismertetett az „alapverzió”. Ezen kívül létezik egy „félig hermetikus”, melyben a hermetikus kabin kisebb, viszont lehetséges kívül rakományt szállítani, melyet a robotkarral lehet az űrállomás külső részére áthelyezni. Végül a „nem hermetikus” változatban belül csak folyadékokat és gázokat lehet szállítani, kívül viszont egy kb. 4 × 3 méteres rekeszben helyezhetők el különféle berendezések. Azt ma még nem tudjuk, hogy ezeket az új változatokat mikor fogják kipróbálni, és milyen gyakran kívánják használni.

Balról jobbra az „alap” teherűrhajó, középen a félig hermetikus, míg jobbra a nem hermetikus változat

A Tiencsou űrhajók műszaki és hajtóműegysége azonos a Tienkung-1 és -2 űrlaborok hasonló nevű egységével, hossza 3,3 m, átmérője 2,8 m. Az űrhajó négy hajtóműve már komoly múlttal rendelkezik, hisz több (pl. holdi) küldetésben is használták, használják. A monometil-hidrazin üzemanyagot, és az égéséhez szükséges nitrogén-tetroxidot nyolc, egyenként 230 literes tartály tartalmazza. A két anyag össztömege mintegy 2 tonna. Az űreszköz a navigációhoz elsősorban csillagérzékelőket, míg térbeli helyzetének méréséhez inerciális szenzorokat használ. Az elektromos rendszer alapjait a két – összesen 24 m² felületű, és 1,9–4,5 kW teljesítményt „generáló” – napelem, valamint a 40 Ah-s akkumulátor adja. Az elektromos rendszer 98–103 VDC-s, mely végül 28, illetve 12 voltos feszültségű egyenáramú (DC) rendszereket hajt.

Az üzemanyag-szállító rendszer vázlata. Jobbra a teherűrhajó, balra az orbitális labor

Dokkolás esetén 50 km távolságtól egy radar dolgozik, majd kétirányú rádiókommunikációval cserélik ki a repülési és megközelítési adatokat az űrhajó és az űrállomás között. Tovább közeledve, a radar szerepét egy jóval nagyobb pontosságú lézeres rendszer veszi át, amely távolság (Range) és távolságváltozás (Delta Range) adatokat szolgáltat. Végül kis távolságon a szokás optikai céltárgyat („3D céltábla”) használja egy kamerarendszer. A megközelítés során a megállók és döntési pontok (hold point) 5000, 400 és 140 méternél vannak.

A mechanikus dokkoláshoz – hasonlóan a Sencsou (Shenzhou) személyszállító űrhajókéhoz, illetve a Tienkung űrlaborokéhoz, valamint a Tienho (Tianhe), Ventien (Wentian) és Mengtien (Mengtian) űrállomásmodulokéhoz – egy ún. APAS rendszert (Androgynous Peripheral Attach System) használnak. Ez hasonló ahhoz, mint amilyet a Szojuz–Apollo, illetve a Shuttle–Mir és Shuttle–ISS programokban használtak. A dokkolás sebessége maximum 0,2 m/s. A két űreszköz egymáshoz képesti pozícióhibája maximum 18 cm lehet.

Várakozásaink szerint a most indult teherűrhajó őszig lehet az első kínai űrállomásmodulhoz kapcsolva.

Kapcsolódó cikkek:
Pályán a kínai modulűrállomás első eleme (1. rész)
Pályán a kínai modulűrállomás első eleme (2. rész)
Pályán a kínai modulűrállomás első eleme (3. rész)
Úton a kínai teherűrhajó
Elválás
Űrállomás, űrtávcső, űrhajósok

Kapcsolódó linkek:
A Tiencsou-2 startja (nasaspaceflight.com)