A NASA közzétette a helyszínt, ahol az Intuitive Machines 2022 végén induló Nova-C leszállóegysége megfúrja a Holdat.
A közelmúltban tett bejelentés szerint a Nova-C második küldetése során a Hold déli sarkvidékén, a Shackleton-kráter közelében száll majd le, pontosabban a De Gerlache-krátert és a Shackleton-krátert összekötő Shackleton-gerinc területén. Korábbi cikkünkben bemutattuk a NASA VIPER holdjárójának tervezett leszállóhelyét, az ott közölt képen az említett mindkét kráter és környékük is látható. A terület még a 2020-ban tartott, a Hold felszínének tudományos kutatásával foglalkozó workshopon merült fel, a résztvevő szakemberek az illékony anyagok vizsgálata szempontjából ezt jelölték meg a legérdekesebb területnek, a NASA pedig elfogadta a javaslatot. A helyszín kiválasztásához a Lunar Prospector mérései mellett felhasználták az LCROSS szonda és az indiai Csándráján–1 küldetés adatait is. (A terület egyébként a 2023-ra tervezett VIPER lehetséges leszállóhelyeként is felmerült, ám ott végül másik területet választottak.)
A Nova-C leszállóegység a Hold felszínén. (Fantáziarajz: Intuitive Machines)
A két kráterről annyit érdemes tudni, hogy a 21 km átmérőjű és 4,2 km mély Shackleton-kráter szinte pontosan a Hold déli pólusán fekszik (89,9° D szélesség), mélységének köszönhetően belseje folyamatosan árnyékban van, ezért olyan hidegcsapdát alkot, ahol az üstökösök becsapódásával egykor a Holdra került illékony anyagok megfagyhattak és megőrződhettek. A sejtést a NASA 1998–99-ben a Hold körül keringő Lunar Prospector szondájának mérései is megerősítették, a szonda műszerei a kráter belsejében a hidrogén vártnál magasabb koncentrációját mutatták ki, ami vízjég jelenlétére utalhat. A krátert stílszerűen Sir Ernest Henry Shackletonról (1874–1922), a neves brit Antarktisz-kutatóról nevezték el. A Déli-sarktól alig valamivel távolabb (88,5° D szélesség) helyezkedik el a 32,4 km átmérőjű és 2 km mély, ugyancsak tartósan árnyékos belsejű De Gerlache-kráter, amely Adrien de Gerlache (1866–1934) belga Antarktisz-kutató nevét viseli.
A Shackleton-hegygerinc, jobbra a Shackleton-kráter peremével. (Kép: NASA)
A Nova-C, pontosabban a három Nova-C holdi leszállóegység elkészítésére a kereskedelmi holdi űrszállítási szerződés (Commercial Lunar Payload Services, CLPS) keretében az Intuitive Machines vállalat kapott megbízást. Az első küldetést (IM-1) jelenleg a korábbi elképzeléshez képest némi csúszással 2022 elejére tervezik, és amint arról beszámoltunk, öt műszert szállít a Viharok óceánjára. Az Intuitive Machines második küldetése (IM-2) lesz az, amelyik a Shackleton-kráter közelében száll le, szintén valamikor még 2022-ben. Az IM-3 küldetést 2024 elejére tervezik.
Az IM-2 küldetéssel a NASA első jégbányászati kísérletét (Polar Resources Ice-Mining Experiment, PRIME-1) kell a cégnek a Holdra juttatnia. A tíz napig tartó küldetés során a leszállóegység és a tudományos műszerek, köztük a Trident fúróberendezés energiaellátásáról napelemekkel gondoskodnak. Bár a jég jelenlétére inkább a kráter örökké árnyékos részén lehet számítani, ott viszont nem termelnének energiát a napelemek, így a kráter melletti, napsütötte területen végzik a fúrást. A kiválasztott leszállóhely további előnye a kráter mélyével szemben, hogy a leszállóhelyről közvetlen rádiókapcsolat tartható fenn a Földdel. A küldetés tervezői azt remélik, hogy legfeljebb egy méter mélységben a kráteren kívül is sikerül vízjégre bukkanniuk. Mindezen feltételek teljesítése nem egyszerű, de remélik, hogy sikerülni fog.
A PRIME-1 lesz az első helyszíni, a holdi nyersanyagok hasznosítását célzó kísérlet, vezetője a Kennedy Űrközpont. (Forrás: NASA Langley Research Center, YouTube)
A PRIME-1 kísérletcsomag a Trident fúróján kívül egy spektrométert és a gyűjtött minták elemzésére alkalmas tömegspektrométert (Mass Spectrometer Observing Lunar Operations instrument, MSolo) tartalmaz. A leszállóegység egy kisebb holdjárót (Mobile Autonomous Prospecting Platform, MAPP) is magával visz, amelyet a Lunar Outpost cég fejlesztett. A MAPP másfél kilométerre eltávolodik a leszállóegységtől, hogy végrehajtsanak egy távközlési kísérletet, melynek során a MAPP adatait a leszállóegység reléállomásként továbbítja a Földre. Ez egy olyan távközlési hálózat kiépítésének előkísérlete, amelynek köszönhetően egyszer majd a Holdon dolgozó űrhajósokkal HD minőségű, élő videókapcsolat lesz tartható. Végül, a leszállóegység magával viszi a Micro-Nova nevű, miniatűr járművet, amellyel akár 2,4 km távolságból 1 kg tömegű minta szállítható a leszállóegységhez.
A MAPP rover a Holdon. (Fantáziarajz: Lunar Outpost)
2022-ben a Hold kutatásának élénkülése várható, 9 ország nem kevesebb mint 15 küldetést tervez. A legfontosabb esemény az SLS hordozórakéta februárra tervezett startja lesz, amely 10 CubeSatot juttat a Holdhoz. Ugyancsak jövőre indul az Astrobotic Peregrine leszállóegysége és a Lunar Gateway előkészítését szolgáló Capstone szonda is. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A VIPER leszállóhelye
Két holdraszállás
Három céggel a Holdra
Nova-C: hol fúrnak majd a Holdon? (Sky & Telescope)
Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. 
