Az ExoMars program idén indítani tervezett marsjárója elkészült ugyan, de az orosz együttműködés felfüggesztése miatt mégsem tud most útnak indulni.
Nemrég beszámoltunk róla, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen kezdett háború következtében meghiúsul az eredetileg európai–orosz együttműködésben folyó ExoMars 2022 program startja. Az orosz vezetéssel készült Kazacsok leszállóegység és az európai Rosalind Franklin rover egy Proton rakétával állt volna pályára Bajkonurból. A küldetésnek igazából már 2020-ban el kellett volna indulnia, de akkor technikai problémák és a koronavírus-járvány miatti fennakadások miatt nem sikerült tartani a határidőt. A Marshoz való eljutáshoz kedvező következő indítási ablak idén ősszel, szeptember vége felé nyílt volna meg.
Az ESA most gyorsított eljárásban azt vizsgálja, milyen alternatívák jöhetnek szóba a vörös bolygóra szánt tudományos küldetés elindítására – de az idő rövidsége miatt nyilvánvalónak tűnik, hogy erre biztosan nem 2022-ben kerül majd sor. Ettől függetlenül az eredeti terveknek megfelelően elkészültek a Rosalind Franklin marsjáró utolsó tesztjei és vizsgálatai is, így az űreszközt műszaki értelemben startra késznek nyilvánították.
Az Európai Űrügynökség (ESA) vezetésével elkészített Rosalind Franklin rover különösen alkalmas az esetleges egykori marsi élet nyomainak keresésére, ugyanis a bolygó kutatásának történetében először lesz képes 2 m-nél is mélyebbre fúrni és mintát venni a felszín alatti anyagból. Ugyancsak újfajta megoldást alkalmaznak a marsjáró mozgatására, amelynek köszönhetően könnyebben küzdheti le a terepakadályokat.
A képen a Rosalind Franklin rover földi „ikertestvére”, Amalia kerekei láthatók a marsi terepet szimuláló torinói létesítményben. A hat kerék mindegyike egymástól független meghajtással és kormányzással rendelkezik. A földi másolatot a marsi műveletek begyakorlására, szimulálására használják. A január óta viselt neve egyébként Amalia Ercoli Finzi professzorra utal, aki első nőként szerzett repülőmérnöki diplomát Olaszországban (a Milánói Műszaki Egyetemen, 1962-ben), és már két évtizeddel ezelőtt komolyan támogatta az ExoMars fúróberendezésének kifejlesztését. (Kép: ESA)
Ahelyett, hogy Bajkonurba szállítanák, a 2022-es indítás elnapolása miatt a rover most a Thales Alenia Space olaszországi üzemében marad, várva a további fejleményeket. Remélhetőleg nem ez a mozzanat az ExoMars vége, inkább egy újjászületés kezdete...
Eközben az ExoMars előző fejezetét jelentő Trace Gas Orbiter (TGO) űrszonda továbbra is rendben végzi a dolgát a bolygó körül keringve. Adatátjátszó állomásként fontos szerepe van a NASA Curiosity és Perseverance marsjárói, valamint az InSight leszállóegység által a felszínen gyűjtött adatoknak a Földre való továbbításában. A TGO számottevő hajtóanyag-tartalékkal rendelkezik, így megvan a remény arra, hogy reléállomásként még a megkésett rovert is ki tudja majd szolgálni, ha sikerül az orosz partnerek helyett másokat bevonni a projektbe.
A Rosalind Franklin rover rajza, elölnézetben. Egyelőre nem tudni, mikor indulhat a Marsra, de készen áll a feladatra... (Kép: ESA) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
ExoMars: felfüggesztve
Nagyon valószínűtlen...
GYORSHÍR: ExoMars 2020-ból 2022...
ExoMars 2020: sikertelen ejtőernyőteszt
A Rosalind Franklin érkezésére készülve
Rosalind Franklin
Adjon nevet az európai marsjárónak!
Elkészült a rover – az ExoMars következő lépései (ESA)
Eddig sem volt sok kétség efelől, de az ESA hivatalossá tette: az ukrajnai háború miatt nem indul el idén a Marsra az oroszokkal együttműködésben elkészített űrszonda.
