Európai űrrepülőterek

Legalább fél tucat űrrepülőteret terveznek Európában, amit az Ariane Csoport és az OHB vállalatok pozitív előjelként értékelnek, bár a vélemények nem egyöntetűen pozitívak.

Amint az OHB vezérigazgatója a brémai Tech Expo rendezvényen novemberben bejelentette, Svédország, Németország, Olaszország, Skócia, Portugália és Norvégia egyaránt tárgyal arról, hogy űrrepülőteret létesítenének.

Európa hordozórakétái jelenleg Francia Guyanából, a Kourou-i Űrközpontból indulnak, ám mint az OHB vezetője elmondta, a cége és más cégek által tervezett kisebb hordozórakéták indításához nincs szükség olyan nagy indítóállásra és sokoldalú létesítményre, mint amilyen Kourou-ban rendelkezésre áll, ezért ígéretesnek tűnik további, kisebb rakéták indítására alkalmas űrközpontok létesítése. Ugyanakkor az európai nagyrakétákat, az Ariane–5-öt és –6-ot gyártó Ariane Csoport vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy még egy kisebb indítóhely létesítése is jelentős beruházást igényel. Fontolóra lehet tehát venni újabb létesítmények építését, de szem előtt kell tartani, hogy a kourou-i létesítmény teljes infrastruktúrájával már régóta rendelkezésre áll.

A CNES francia űrügynökség 2016-ban 200 millió eurót fektetett be egy konzorciumba, amelynek célja, hogy az ESA által fenntartott Kourou Űrközpontot alkalmassá tegyék az Ariane–6 rakéta indítására. Az új európai nagyrakéta első startja 2020 második félévében várható. Kourou előnye, hogy bármely lehetséges európai helyszínnél közelebb fekszik az Egyenlítőhöz (5° északi szélességen), ami gazdaságosabbá teszi onnan az indításokat.

Az OHB vezetője szerint az újabb űrrepülőterek létesítése kedvező, különösen, ha azt a magántőke finanszírozza. Álláspontja érthető, ha figyelembe vesszük, hogy az OHB olyan hordozórakétát fejleszt, amellyel 200 kg hasznos terhet tud majd alacsony Föld körüli pályára állítani. Reményeik szerint az új rakéta 2021-ben indulhat először a világűrbe.

Portugália fontolóra vette egy űrrepülőtér építését az Azori-szigeteken. Az ESA júniusban a projekt támogatása mellett döntött, mert úgy gondolják, hogy az helyszín alkalmas leszállóhely lehet a fejlesztés alatt álló Space Rider űrrepülőgép számára. (Kép: ESA)

Ami a konkrét portugál terveket illeti, a létesítményt az Azori-szigetekre, a szigetcsoport Santa Maria szigetére képzelik, nemzetközi együttműködésben. A vállalkozás az Atlanti Nemzetközi Műholdindító Program (Atlantic International Satellite Launch Programme) nevet viseli. Az elképzelések szerint a létesítményből maximum 500 kg tömegű műholdakat lehetne poláris, napszinkron pályára állítani. A vállalkozás hátterében a portugál kormány és a Portugáliához tartozó Azori-szigetek helyhatósága áll, az ESA támogatásával. A magántőke bevonása mellett a portugál kormány 5 millió euróval vesz részt a programban. A tervezett helyszín előnye, hogy az óceán közepén van, ami minimálisra csökkenti a biztonsági kockázatokat.

A Nemzetközi Űrállomásról készített felvétel az Ibériai-félszigetről. (Kép: NASA)

A portugál szándékok komolyságát jelzi, hogy az ország idén márciusban létrehozta saját űrügynökségét, amelynek székhelye éppen az Azori-szigetek fővárosában, Ponte Delgadában van.

Az Európai Űrügynökség Santa Maria követőállomásának 5,5 méteres antennája, amely az Estrack európai műholdkövető hálózat részét alkotja. (Kép: ESA)

Kapcsolódó cikkek:
Izzadt Dél-Európa (is)
Erdőtűz éjszakai műholdképen
Megégett Madeira
Újrahasznosított követőantenna
Erdőtüzek Portugáliában
Az Azori-szigetek a radar alatt
Santa Maria - egy új követőállomás

Kapcsolódó linkek:
Űrbázisok épülnének Európában? (Space News)
Portugália űrbázist építene az Azori-szigeteken (Space Daily)
Portugál Űrügynökség alakult (Space.com)