No nem emberek, hanem mérőműszerek, de így is szenzációs a hír, hogy az MTA EK munkatársai bekapcsolódhatnak a NASA Orion űrhajója EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjában (EK) működő Űrdozimetriai Kutatócsoport passzív dózismérő detektoraival meghívást kapott a NASA készülő új űrhajójának első, egyelőre emberek nélkül végzendő repülésének tudományos programjában való részvételre. A Hold körüli próbarepülésére (Exploration Mission-1, EM-1) várhatóan 2020-ban kerül sor. Az Orion EM-1 küldetés közel három hétig tartó Hold körüli repülést követően tér vissza a Földre.
Fantáziakép az Orion űrhajóról. (Kép: NASA)
A csoport munkatársai hasonló detektorokkal már 2001 óta részt vesznek a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kozmikus sugárzási és dózismérésekben. A Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) vezetésével 2009-ben indult DOSIS, valamint 2012-től DOSIS-3D program keretében végzett vizsgálatok az európai Columbus modul dózistérképezését szolgálják. A magyar szakemberek a kezdetektől fogva részt vesznek a programban, amely a tervek szerint egészen az ISS üzemidejének végéig, azaz 2024-ig folytatódik.
Az eredményes DOSIS-3D együttműködésnek köszönhetően az MTA EK a napokban meghívást kapott a NASA MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérletében való részvételre. A kísérletben az űrhajósok helyére 1-1 antropomorf – azaz emberszerű – női fantomot helyeznek el, melyeket különféle passzív és aktív dózismérőkkel látnak el a fantom felszínén és annak belsejében. Az egyik fantom az izraeli StemRad cég által fejlesztett AstroRad sugárvédelmi mellényt fogja viselni, így annak árnyékolási képességeit éles küldetésben is vizsgálhatják.
Ha minden jól alakul, az MTA EK sugárzásmérő detektoraival így ismét egy NASA programban vehet részt, ezúttal a Hold körül! (Forrás: MTA EK)
Hirn Attila Kapcsolódó cikkek:
(Az MTA EK SVL Űrdozimetriai Kutatócsoportjának vezetője)
SLS: 2020-ra csúszik
Két évet késhet az Orion