Ez volt az idei Űrkutatás Napja fő témája, külön hangsúlyt helyezve a magyar tudományos és műszaki közreműködésre.
A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) hagyományosan minden év októberében tartja az Űrkutatás Napja rendezvényét, a Nemzetközi Világűrhéthez kapcsolódva. Idén a dátum (október 17.) kicsit kifutott ugyan a Világűrhétből (október 4–10.), de ez sem tartotta vissza az érdeklődőket, akik csütörtök délután szinte megtöltötték a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházának 2. emeleti Nagytermét.
Idén a szokásos – a magyar űrtevékenység helyzetét és a MANT elmúlt évi tevékenységét bemutató – előadások mellett a fő téma a Nemzetközi Űrállomás (ISS) két évtizedes működése volt. Az ISS igazából kétszer is „ünnepelheti” 20. születésnapját: tavaly volt a 20. évfordulója, hogy első részegysége, az orosz Zarja modul Föld körüli pályára állt. Jövőre lesz viszont 20 éve, hogy egymást váltva, folyamatosan emberek lakják.
Az Űrkutatás Napja résztvevőit először Bokor József, az MTA alelnöke köszöntötte, majd Almár Iván, a MANT örökös tiszteletbeli elnöke szólt. Megemlékezett arról, hogy majdnem pontosan 60 éve, 1959 decemberében alakult meg az MTA javaslatára, több száz fős tagsággal az egykori Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) keretében a Központi Asztronautikai Szakosztály, amelynek a MANT a jogutódja. Az első előadást Hirn Attila MANT-főtitkár tartotta, felvillantva a legérdekesebbeket a magyar űrkutatók és űrbarátok civil szervezetének 2019. évi rendezvényeiből, eseményeiből, kiadványaiból. Szó esett a februári H-SPACE nemzetközi konferenciától kezdve a soproni Magyar Űrkutatási Fórumon át a MANT Űrtáborig és Űrakadémiáig mintegy tucatnyi rendezvényről. (Ezekről az Űrvilág olvasói is értesülhettek év közben. – A szerk.) A MANT az Űrkutatás Napja alkalmával meghirdette hagyományos, általános és középiskolás diákoknak szóló pályázatát, amelynek most a Nap lesz a témája, a beadási határidő pedig 2020. február 2. Az is kiderült, hogy a jövő nyári MANT Űrtábor helyszíne Székesfehérvár, időpontja 2020. július 5–11. lesz.
Mint minden évben, most is az Űrkutatás Napja alkalmával adták át a MANT kitüntetéseit. A Magyar Asztronautikai Társaságért oklevelet Gödör Éva és Hinsenkamp Mária kapta, Nagy Ernő-díjban Schuminszky Nándor, Fonó Albert-díjban Frey Sándor (hírportálunk főszerkesztője) részesült.
A szakmai előadások sorát Horváth András Ferenc kezdte, aki megkísérelte a lehetetlent, és részletesen bemutatta az ISS-t, annak felépítését, a két évtizedes történetből felvillantva számos érdekességet, rekordot. A kiterjedt nemzetközi tudományos vállalkozást a 21. század első nagy űrkutatási programjának nevezte. A második az Holdra való emberes visszatérés, az amerikai Artemis program lesz, a harmadik pedig talán a Mars-utazás. Az öt űrügynökség összefogásával 1998 és 2011 között megépült, jelenleg is működtetett ISS moduljaiban és külső részén több mint 100 ország 2500-at is meghaladó berendezése, kísérlete üzemel. Az előadás mintegy háttérül szolgált a szünet utáni második rész programjához, amelyben magyarországi cégek és kutatóintézetek munkatársai beszéltek arról, hogyan vettek részt az ISS munkájában.
Még a szünet előtt került sor Solymosi János (BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft.) előadására, amelyben bemutatta az ISS orosz szegmenséhez készült kommunikációs berendezéseiket. A 40 W-os S-sávú erősítő 2014 óta hibátlanul működik, az orosz Roszkoszmosz megrendelése nyomán a továbbfejlesztésén dolgoznak.
A szünet után az Űrkutatás Napját levezető Both Előd MANT-elnök újabb apró műsorváltozást jelentett be. Az eredetileg záróelőadásnak tervezett beszámolóját – más fontos elfoglaltsága miatt – ekkor tartotta meg Ferencz Orsolya, az űrtevékenységért felelős miniszteri biztos. Megbízását majdnem egy évvel ezelőtt kapta meg a külgazdasági és külügyminisztertől, és most összefoglalta az azóta történteket. Kifelé talán még kevés látszik a megkezdett munka eredményeiből – fogalmazott Ferencz Orsolya –, de a háttérben nagyon sok változás történt. Átszervezték például az Európai Űrügynökséghez (ESA) küldött magyar delegációt, 2019-re pedig 2,3 milliárd plusz költségvetési forrást sikerült szerezni a magyar űrtevékenységhez. Ez módot adott arra, hogy végre beléphessünk az ESA további – hazánk számára különösen fontosnak ítélt – önkéntes programjaiba. Ezek a távközlés fejlesztését, a kozmikus veszélyek programját (űridőjárás, űrszemét) és a műholdas távérzékelés alkalmazásait jelentik. Magasabb, kormányközi szerződéses szintre emeljük az Oroszországgal folyó űregyüttműködési projekteket, nemrég pedig megállapodás született Brazíliával a világűr békés célú hasznosításával kapcsolatban. Készülőben van a nemzeti űrstratégia, s hamarosan megjelenik a hazai űrszektor szereplőit bemutató kiadvány. A miniszteri biztos méltatta a MANT-tal való szoros együttműködést.
A magyar vonatkozású szakmai előadások előtt Schuminszky Nándor pár percben felidézte, hogy Charles Simonyi közreműködésével hogyan jutottak magyar zászlók és egy csipetnyi föld az űrállomás fedélzetére. Utána Strádi Andrea (Energiatudományi Kutatóközpont) bemutatta a magyar készítésű dózismérő eszközökkel végzett kutatások szerteágazó történetét. Itt nem csak az először 2001-ben felkerült Pille műszerre kell gondolni, hanem egy sor más passzív (vagyis energiaellátást nem igénylő) és aktív doziméterre. Az emberes űrutazás egyik legnagyobb kihívása a sugárzások elleni védekezés. Az ISS-en egyetlen nap alatt akkora dózis érheti az embert, mint amekkora a Föld felszínén egy éven át. A témában nemzetközi elismerést vívott ki a még 1970-ben alakult kutatócsoport.
Hogyan alkalmazkodik az emberi agy és viselkedés az űrutazáskor fellépő extrém körülményekhez? Balázs László (Természettudományi Kutatóközpont) az űrhajósok agyműködésének vizsgálatát célzó Neurospat kísérlet történetéről, körülményeiről és eredményeiről számolt be, és kitért a jelenlegi folytatásra is, amelyben az ESA, a NASA és a DLR kutatóprogramjába bekapcsolódva, 2 hónapig a fej irányába döntött testhelyzetben fekvő tesztalanyokat vizsgálnak hasonló módszerekkel. Szalai Sándor (Wigner Fizikai Kutatóközpont) a már lezárult, orosz vezetésű Obsztanovka kísérlet részét képező magyar fejlesztésű plazma hullámmérő műszeregyüttesről tartott előadást. A napszél és a földi magnetoszféra kölcsönhatását kutató kísérlethez hosszú évek fejlesztőmunkája után 2013-ban kerültek fel az ISS-re a műszerek. A folytatás egyelőre a tervezés fázisában van. Anyagtudományi kísérlet ipari háttérrel – Somosvári Béla (Admatis Kft.) a FOCUS fémhabosítási kísérletet és eredményeit elevenítette fel. Maga a kísérleti eszköz három hengert tartalmazott, a bennük levő szuszpenziót gáz hozzáadásával habosították 2010-ben az űrállomáson. A hallgatóság bepillantást kaphatott egy ilyen űrkísérlet hátterébe is, a 2006-ban készült pályázati anyagtól kezdve a rendkívüli követelményeken és kiterjedt dokumentáción át a tesztek sorozatáig és végül a munkát elvégző űrhajósok kiképzéséig.
(Fényképek: Trupka Zoltán)
A 2019-es Űrkutatás Napja utolsó előadásában visszatértek az élettudományok. Bérces Attila (Semmelweis Egyetem, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet) az EXPOSE-R kísérletben való magyar részvételről beszélt. Az ESA által szervezett kísérletsorozatnak ez volt a második fordulója, a vizsgálandó minták 2009 márciusában kerültek ki az orosz Zvezda modul külső részére – a remélt egy-másfél év helyett végül két évnyi besugárzást kapva. Az ezernél is több mintához a magyar kutatók – több mint egy évtizedes felkészülést követően – T7 bakteriofág és polikristályos uracil mintákkal járultak hozzá.
Both Előd rövid zárszavában a résztvevők figyelmébe ajánlotta a MANT változatos programjait – addig is, amíg újra találkozhatunk a 2020-as Űrkutatás Napján! Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Űrkutatás Napja 2019
H-SPACE, ötödször
Soproni ablak a világűrre
Űrtáborból a sztratoszféráig
Űrakadémia fesztivál 2019
DIÁKPÁLYÁZAT: Éltető csillagunk, a Nap
A 20 éves ISS 20 pillanata
Miniszteri biztos az űrkutatás élén
Jól működik a magyar berendezés az ISS-en
Bekapcsolták az új Pillét is
Tizenkét év – harminc bevetés az űrben
Tizenkét év – harminc bevetés az űrben (2. rész)
Magyar föld az űrből
Magyar kísérlet is volt januárban az űrállomáson
Ágyban a tudományért!
Az Obsztanovka kísérlet egy éve (1. rész)
Az Obsztanovka kísérlet egy éve (2. rész)
Sikeres fémhabosítási kísérlet az űrállomáson
Az Űrkutatás Napján készült fényképek albuma (Szigeti Tamás, MTA Kommunikáció)
Magyar Asztronautikai Társaság
Az űrkutatással kapcsolatos hazai vonatkozású eredményekről vár színvonalas ismeretterjesztő írásokat a jövőre megjelenő 2019-es Űrtan Évkönyvbe a MANT.
