A Föld első elektroszmog-térképe

Fél éve indult a SMOG-P, s az apró műegyetemi műhold mérései alapján mostanra elkészült az első elektroszmog-térkép.

Az eredményről a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) honlapján olvasható részletes beszámoló. Eszerint az űrben 6 hónapja keringő SMOG-P a 350 km magasságú pályáról 4000 km átmérőjű kör területén tesz megfigyeléseket. Az antennájába érkező jelek révén már csaknem 2000 mérést rögzített. A világ eddigi legkisebb, 5×5×5 cm-es műholdja (PocketQube, PQ), amely a BME-n készült, 2019. december 6-án állt pályára. Az űreszköz kettős célt teljesít: egyrészt a fedélzetén berendezéseinek működéséhez megfelelő környezetet teremt, másrészt elektroszmog-mérési feladatait a Földről kapott instrukcióknak megfelelően folyamatosan végzi, és küldi vissza az adatokat. A SMOG-P pályája magasságából hetente 4–5 km-t veszít, így várhatóan az egyéves évfordulót nem fogja megérni: szeptember vége felé a sűrűbb légrétegekbe érve elég.

A SMOG-P küldetése a Földünket körülvevő, ember keltette elektroszmog jelenlétének igazolása, feltérképezése. A műhold lassú pörgése és a vevőantenna nem izotróp iránykarakterisztikája miatt kis időeltérésekkel kellett ismételni a méréseket, majd a legnagyobb amplitúdójú jelet figyelembe venni – mondta Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docense, a SMOG projekt vezetője.

A mérési pontok egyszerűsített eloszlása a 3D-s videóváltozatról készült kép segítségével. Készítői: Markotics Boldizsár és Takács Donát műegyetemi hallgatók. A háromdimenziós térkép online, interaktív módon is megtekinthető. (Kép: BME)

A SMOG-P mérési adatainak köszönhetően a Földet beborító elektroszmogról is van térképünk. Az óceánok fölött jelmentes a műhold pályája, mert nincsenek jelforrások – mondta Gschwindt András. Az elektroszmog az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzás elnevezése, amelyet rendszerint azok használnak, akik az ilyen sugárzásnak egészségkárosító hatást tulajdonítanak, és így azt – a szmoghoz hasonlóan – egy olyan szennyezési formának tartják, ami ellen védekezni szükséges. Az egészségkárosító hatást a tudomány még egyértelműen nem bizonyította. A szakemberek szerint az elektroszmog ráadásul egy olyan burkot képez a Föld körül, amely zavarja a rádiójeleket.

A műegyetemi fejlesztők a műhold üzemeltetése, méréseinek előzetes kiértékelése okán szoros kapcsolatban állnak a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakembereivel. Az Európai Űrügynökség (ESA) Föld megfigyelésével foglalkozó munkacsoportját mérési adatainkra alapozva igyekszünk meggyőzni, hogy az elektroszmogot, bár más módon szennyezi a Földet, a környezetre káros jelenségek közé lehetne bevonni. Mindeközben a Nemzetközi Távközlési Egyesület pedig főleg az űrméréseink földi távközlési rendszerek tervezésénél lehetséges felhasználása miatt várja eredményeinket – emelte ki a projektvezető, beszámolva a legmeglepőbb következtetéseikről is: az Európa fölött készült spektrumképből megfigyelhetők voltak a 810 és 950 MHz körüli, a nagy TV adók által sugárzott (500-600 MHz) jelek mellett olyanok, amelyek a mobil rendszerekből származnak, és amelyek jelenlétére ebben az alacsony tartományban nem számítottunk. Tehát a mobil szolgáltatók antennarendszerei nemcsak a tartományukban, hanem alatta is jelet bocsátanak ki, ez pedig a szükségesnél nagyobb teljesítményre utal.

További érdekes részletek a BME közleményében olvashatók.

Kapcsolódó cikkek:
GYORSHÍR: Elindult a második és a harmadik magyar műhold
Magyar világrekord az űrben
Egy sikeres hónap
A SMOG-P „vesszőfutása”
Három hónapja repül
Zsebműholdas hónapforduló

Kapcsolódó linkek:
A Föld első elektroszmog-térképe készült el a BME-s fejlesztésű műhold mérései alapján (BME)