Az űrállomás, mint pikoműhold-starthely

A hónap elején önálló pályára állt az az öt apró Cubesat, amit még a legutóbb ott járt japán teherűrhajó juttatott fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

Ez volt az első alkalom, hogy az ISS-t ilyen kis méretű, főleg egyetemi csoportok által készített műholdak indítására használják. (Az idén év elején az első európai Vega rakétával startolt magyar Masat-1 is ebbe a méretkategóriába tartozik.) Mivel a teherűrhajók rakterében az amúgy is felszállítandó rakomány mellett eltörpül még néhány, egyenként kb. 1 kg-os műhold, az űrállomás használata csökkentheti az ilyen kísérleti űreszközök pályára állításának költségét. Igény pedig volna rá, hisz világszerte számos csoport foglalkozik Cubesatok építésével.

Az ISS 33. személyzetében dolgozó japán Akihiko Hoshide a Kibo laboratórium légzsilipjénél, ahol a HTV-3 teherűrhajó által júliusban felszállított Small Satellite Orbital Deployer (SSOD), vagyis a kis műholdakat pályára állító berendezés látható, amint előkészítik használatra.

Az SSOD október 4-én, immár az ISS-en kívül, a feladatára készen, a japán Kibo kísérleti modul robotkarjának végén.

Három Cubesat, távolodóban az űrállomástól. Startjuk épp az első Szputnyik indításának 55. évfordulójára esett. (Képek: NASA)

Az űrállomásról most két menetben összesen öt kis műholdat indítottak. Azért nem egyszerre mindet, hogy csökkentsék az összeütközés veszélyét. A pályájukat a szakemberek úgy számolták ki, hogy elhanyagolható valószínűséggel kerüljenek a jövőben az ISS közelébe. (Az apró Cubesatok passzívan repülnek, nem képesek önálló manőverezésre.) Az indítási művelet mindössze egy űrhajós négy órás munkáját veszi igénybe, űrséta pedig nem szükséges.

A NASA két és fél évvel ezelőtt tette közé felhívását, amelyben amerikai egyetemeket biztatott a pikoműholdak építésére. A fő cél a hallgatók bevezetése az űrtechnológiába, a műszaki és tudományos oktatás fejlesztése. Ennek keretében készült a TechEdSat (San Jose State University). Egy másik Cubesat (jelzése: F-1) a houstoni NanoRacks vezetésével épült, svéd és vietnami részvétellel. További három műholdat (RAIKO, WE WISH és FITSAT-1) Japánban készítettek.

A japán FITSAT-1 a Fukuokai Műszaki Egyetem (Fukuoka Institute of Technology, FIT) műve. Érdekessége, hogy az egyik oldallapján elhelyezett nagy fényerejű LED-ek segítségével morzejeleket „írnak” az égre, amelyeket akár szabad szemmel vagy binokulárral is meg lehet figyelni. Így egyfajta egyszerű, optikai úton adott üzenetek közvetíthetők. (Képek: FIT)

A sikeres kísérlet nyomán megnyílhat az út a világűr olcsóbb eléréséhez – legalábbis az ilyen pikoműholdak számára. Egyelőre azonban nincs konkrét kijelölt időpont, amikor az amerikai NASA és a japán JAXA űrügynökségek legközelebb újabb Cubesatok pályára állításában segédkeznének az ISS, mint indítóhely felhasználásával.

Kapcsolódó cikkek:
Mit visz a gólya?

Kapcsolódó linkek:
Megnyílt az űrállomás kis műholdak indítására (Space.com)