Folytatódik a holdprogram, a nem túl távoli tervek között újabb célpontként a Mars, sőt a Jupiter is szerepel.
Az ENSZ Világűrbizottság (COPUOS) idén június 20–29. között Bécsben tartotta 61. ülésszakát. Szokás szerint több résztvevő ország és szervezet idén is úgynevezett technikai előadásban számolt be űrtevékenysége legújabb eredményeiről. Kína képviselője az ország hold- és bolygókutatási terveiről számolt be.
Kína megvalósult és tervezett hold- és bolygókutató űrszondái.
Amint a képes idővonalon látható, Kína eddig három holdszondát és egy kísérleti kapszulát küldött égi kísérőnkhöz, ezek küldetéseiről korábbi cikkeinkben is olvashatnak. A 2007-ben indított Csang’e–1 a Hold körül keringve 120 méteres felszíni felbontással térképezte fel a Hold topográfiáját és a különböző kémiai elemek gyakoriságát és eloszlását. A 2010 októberében indított Csang’e–2 a Holdnál elvégzett kutatási feladatait követően eljutott a Nap–Föld-rendszer L2 Lagrange-pontjához, és megközelítette a 4179 Toutatis kisbolygót. A Csang’e–3 2013 végén sima leszállást hajtott végre a Szivárvány-öböl területén, ahol egy holdjárót is útnak indított. 2014-ben a Csang'e–5-T1 tesztkapszula megkerülte a Holdat és sikeresen leszállt a Földre, előkészítve egy majdani, talajmintát hozó küldetést.
Valójában a következő küldetés „felét”, a távközlési reléállomásként szolgáló Csüecsiaót már májusban elindították az L2 Lagrange-pont felé. Év végén indulhat a küldetés fő része, maga a Csang’e–4 szonda, amelyiknek a Hold túlsó oldalán kell sima leszállást végrehajtania – először az űrkutatás történetében. A szonda a Holdon alacsony frekvenciájú rádiómegfigyeléseket végez és a felszín szerkezetét fogja vizsgálni.
A kínai holdprogram folytatásaként a Csang’e–5 szonda 2019-ben indulhat, Vencsangból, Hosszú Menetelés–5 hordozórakétával. Legfontosabb feladata, hogy anyagmintát hozzon a Holdról, de emellett a szonda a Hold topográfiáját, geológiai szerkezetét és ásványösszetételét, illetve a regolit vastagságát és szerkezetét vizsgálja. Az idővonalról leolvasható, hogy a Csang’e sorozat folytatását is tervezik, de erről részletek nem hangzottak el az előadásban.
Elmondták viszont, hogy 2020-ban indul Kína első Mars-szondája, a HX–1. Feladatai közé tartozik a bolygó topográfiai és geológiai vizsgálata, a talaj jellemzőinek vizsgálata, különös tekintettel a vízjég-tartalmára, a felszínt alkotó anyag összetételének mérése, a Mars ionoszférájának, éghajlatának és más környezeti jellemzőinek vizsgálata, valamint a Mars erőtereinek és belső szerkezetének feltérképezése. A tervek szerint a szonda a képen látható két lehetséges leszállóhely valamelyikére érkezik. A program 2028-ban folytatódhat, amikor a HX–2 szonda elődjéhez hasonló vizsgálatokat végez, de emellett már talajmintát is szándékoznak hozni a vörös bolygóról. Közben, 2024 körül elindítanak egy kisbolygókutató szondát, amely talajmintát hoz egy földközeli kisbolygóról. 2030 körül pedig a Jupitert és annak Europa holdját vennék célba.
A kínai Mars-szonda a térképen látható két leszállóhely valamelyikére érkezik.
Eközben folytatnák a Hold kutatását, ahol 2030 előtt létrehoznák egy automata kutatóállomás prototípusát, amelyet 2030 után egy végleges, de ugyancsak automata kutatóállomás követne.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Holdi adatátjátszó szonda
Irány a Hold túlsó oldala!
Kínai távcső a Holdon
Visszatért a kínai holdkapszula
A kínai holdszonda műszerei
Csang'e-2: a Holdnál is távolabb
Ülésezett az ENSZ Világűrbizottság
ENSZ Világűriroda (UN OOSA)
A Világűrbizottság ülésein elhangzott technikai előadások
A 2018. évi kínai bolygókutatási előadás
Kínát nem veszik be a Nemzetközi Űrállomás programjába, ezért saját, tervezett űrállomását ajánlotta fel a nemzetközi közösségnek, a pályázat már nyitva áll. Egy amerikai véleményt is ismertetünk.
