Az orosz űrügynökség vezetője azzal a hajmeresztő feltételezéssel állt elő, hogy a közelmúlt orosz űrkudarcai mögött talán külföldi erők „aknamunkája” állhat.
Nem, kedves olvasó, ez egy friss, és nem egy több évtizedes hír!
Az AP hírügynökség beszámolója szerint Vlagyimir Popovkin, a Roszkoszmosz vezetője ezt az „elméletét” legutóbb január 10-én fejtette ki, amikor a szerencsétlenül járt Fobosz-Grunt űrszondával kapcsolatban kérdezték. Mint ismeretes, a november elején indított Fobosz-Grunt célja a Mars Phobos nevű holdjának vizsgálata lett volna. Az űreszköz azonban nem tudta elhagyni az alacsony Föld körüli pályát, az ehhez szükséges hajtóműindítások nem működtek. A szonda akár néhány napon belül beléphet a sűrű légkörbe és megsemmisül.
Popovkin nem nevezett meg konkrét külföldi országot, ahonnan a szabotázst feltételezné, de nem nehéz kitalálni, hogy az Egyesült Államokra gondolhatott. Az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva a legfőbb orosz űrvezető – bár úgymond nem akart vádolni senkit – gyanúsnak találta, hogy több „megmagyarázatlan” hiba is történt mostanában orosz űreszközökkel, amikor azok a Föld olyan területei fölött keringtek, ahol kívül estek az oroszországi követőállomások látókörén.
A Roszkoszmosz szóvivője, Alekszej Kuznyecov kérdésre sem fejtette ki részletesen, hogy pontosan mire is vonatkozna Popovkin megjegyzése, miszerint a modern technológiák kiszolgáltatottá teszik a műholdakat a rossz szándékú (külföldi) zavaró beavatkozások számára. Miután nincs hidegháború, sőt elég kiterjedt az együttműködés a nemzetközi partnerek között – gondoljunk csak például a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetésére, vagy az orosz Szojuz űrhajók használatára a személyzetcserékhez –, a gyanúsítgatás több mint furcsa. Szakértők szerint szomorú, hogy láthatólag tovább él az az orosz „hagyomány”, ami előszeretettel hibáztatja a külföldieket, ha valami nem sikerül...
A Fobosz-Grunt története csak egy abban a szerencsétlen sorozatban, amelyben az elmúlt év során számos űreszköz pályára állításával akadtak gondok Oroszországban. A szabotázs helyett a legtöbben inkább azzal magyarázzák a kudarcokat, hogy az orosz űrszektor mostanra válságos helyzetbe került: korszerűtlen berendezésekkel egyre idősödő szakembergárda dolgozik, baj van az utánpótlással, és a finanszírozással is.
Még novemberben, nem sokkal a Fobosz-Grunt elvesztése után egy nyugalmazott tábornok, Nyikolaj Rogyionov odáig ment, hogy feltételezte: egy Alaszkában telepített nagy teljesítményű amerikai radartól származó impulzus tette tönkre az űrszonda számítógépes rendszerét. A szomorú igazság ezzel szemben az, hogy – mint utólag nyilvánosságra került, és Popovkin is elismerte – az űreszközön még közvetlenül a bajkonuri indítás előtt, kapkodva, szinte az utolsó pillanatokban is végeztek komoly szerelési munkálatokat és szoftveres változtatásokat. Ezek nyilván kockázatot jelentettek, hiszen az ellenőrzésre már nem maradt semmi idő. (A start hosszabb elhalasztását mindenképp szerették volna elkerülni, mivel rövid időn belül bezárult volna a Marsra jutást lehetővé tevő indítási ablak. Plusz két év várakozás alatt pedig a műszerek szavatossága részben lejárt volna. A Fobosz-Grunt eredetileg ugyanis már 2009-ben el kellett volna induljon.)
Aki hisz az összeesküvés-elméletekben, az persze fogékony lehet a szabotázs forgatókönyvére. Kérdés, hogy ez segíti-e a majd az orosz űrszektorral kapcsolatos gondok megoldását. Másnak inkább az jut róla eszébe, hogy – pestiesen szólva – itt valakinek elgurult a gyógyszere...
Kapcsolódó cikkek:
Az orosz Mars-szonda elhagyta a Földet...
Fobosz-Grunt: egyelőre még nem kudarc
Fobosz-Grunt: megmentik vagy leesik?
Fobosz-Grunt: december elejéig lehet próbálkozni
Fobosz-Grunt: a Marshoz már biztos nem megy
Még él! – vették az orosz Mars-szonda jeleit
Helyzetjelentés a Fobosz-Gruntról
Fobosz-Grunt: január közepén eshet le
Kárfelelősség a világűrben
Fobosz-Grunt: 2011-re halasztva
Kapcsolódó linkek:
Külföldiek is állhatnak az orosz űrkudarcok mögött? (AP)
A szerencsétlen kimenetelű orosz Mars-küldetés a hónap közepén érhet teljesen véget, amikor a Föld körüli pályán ragadt űrszonda túl alacsonyra kerülve belép a sűrű légkörbe.
