Fagyott szénhidrogénekből állhatnak a Titán tavain úszó, néha felbukkanó, máskor eltűnő, titokzatos szigetek.

Talán mégsem a felszín alatti óceánból, hanem a hold latyakos kérgéből erednek az Enceladus gejzírjei.

Lassan süllyedő héliumtömegek magyarázhatják a Szaturnusz csaknem tökéletesen „egyenesen” álló mágneses terét.

A hold távolodása a Szaturnusztól nem meglepő, az viszont igen, hogy ezt az eddig számítottnál százszor gyorsabban teszi, alátámasztva egy új elméletet.

A Cassini nagy fináléjának kockázatos manővere közben végzett mérések alapján pontosan meg tudták határozni a gyűrűrendszer tömegét.

A Szaturnusz gyűrűjében kialakuló hullámok segítségével az eddiginél pontosabban sikerült megmérni az óriásbolygó tengelyforgási periódusát.

Ezen a héten indult űrkutatási bélyegekhez kapcsolódó rejtvénysorozatunk. Ma megtudhatják a helyes választ az első kérdésre, és az is kiderül, ki nyerte a Bélyegmúzeum ajándékát.

A Szaturnusz körüli küldetése során a Cassini számos érdekességet fedezett fel a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdjának, az Enceladusnak a geológiai aktivitásával kapcsolatban.

Ma belép a Szaturnusz légkörébe és megsemmisül az 1997-ben indított, az óriásbolygó körül 2004 óta keringő Cassini-űrszonda.

Példátlan manőversorozatot kezdett meg múlt héten a NASA Cassini-szondája: először, de nem utoljára, elrepült a Szaturnusz gyűrűrendszere és a bolygó légköre között.

A Szaturnusz jeges holdjának pályáját a Cassini-szonda egykori mérései alapján pontosították. Ez a vizsgálat sugallja, hogy talán óceán lehet a felszín alatt.

A látszat csal. A Mimas felszínén semmi sem utal a mélyben lévő óceánra, a közvetett bizonyítékok azonban alátámasztani látszanak a létezését.

A Cassini–Huygens-küldetés adatai alapján a kutatók a kráterek két fő típusát azonosították a Titánon, amelyeket jelenleg is alakít az erózió.

Mielőtt a NASA Cassini-űrszondája örökre elhallgatott volna a Szaturnusz sűrű felhői között, 2017-ben még egyszer elrepült a bolygó legnagyobb holdja, a Titan mellett.

A Titán felszíne ködbe burkolódzik. Radarral azonban letapogatható, legújabban pedig az infravörös tartományban mutatkoztak meg a felszíni részletek.

A Cassini megfigyelései alapján porviharokra utaló jeleket találtak a Szaturnusz legnagyobb holdjának egyenlítői vidékén.

Jobban hasonlít a Titán a Földre, mint eddig hittük. Egy új vizsgálat szerint a Szaturnusz holdján is létezik a globális tengerszint, az apróbb tavak pedig nem függetlenek egymástól.

Az hihetnénk, hogy 13 év alatt a Cassini jóvoltából már mindent megtudtunk a Szaturnuszról. De nem! A „nagy finálé” is tartogatott tudományos meglepetéseket.

Meglepő felfedezést tettek a Cassini mérései alapján: bonyolult szerves vegyületek építőkövéül szolgáló molekulákat találtak a Titán légkörében.

Újabb képek, animációk és információk a Szaturnusz furcsa alakú, apró holdjáról, a Panról.