Évtizedek óta tervezték, de nem volt rá pénz. Hol elfogadták, hol törölték a programját. Mára azonban már szinte biztos, hogy elindul. A New Horizons – Pluto-Kuiper Express űrszonda építése befejeződött, jelenleg a tesztelések folynak.
Az űrszondát már akkor elkezdték tervezgetni, hogy a Voyager-ikrek 1977-ben útnak indultak. Már akkor lehetett tudni: a Plútó az egyetlen bolygó, amihez még nem indítottak szondát. A kilencvenes években kiderült, hogy a Plútó talán nem is nagybolygó, hiszen tagja a külső kisbolygók övezetének, az ún. Kuiper-övnek. Különleges tulajdonságai miatt azonban egyre izgalmasabb célpontot jelentett a kutatók számára.
Naptól való nagy távolsága miatt ugyanis légköre feltehetően csak napközelben van, s ahogy elnyúlt ellipszispályáján távolabb merészkedik, légköre kifagy a felszínre, hogy néhányszáz év múlva elszublimálva ismét atmoszférát alkosson.
A NASA hol tervbe vette a szonda megépítését, hol pedig pénz hiányában nem tudott dolgozni rajta. A Kongresszus és a Fehér Ház az utolsó pillanatig vacillált indítását illetően. Egy azonban biztosnak tűnt: ha 2006-ig nem indítják el a szondát, akkor mire odaérne, a Plútónak már nem lenne légköre a nagy naptávolság miatt. Csak néhány éve vált bizonyossá, hogy végül elindulhat az űrszonda.
A Plútó-szonda feladata a bolygó és holdja megközelítése, mellettük való elhaladás közben azok tanulmányozása. Útja során új célpontokat keresnek neki, hogy a Kupier-öv egyéb objektumait is kutatni tudja. A szonda neve talán még némi magyarázatot igényel. Először Pluto Expressnek nevezték, de ezt később Pluto-Kuiper Expressre módosították, bevéve a programba több másik Kuiper-objektumot is. Az egész programot bevonták a megszülető New Horizons koncepció alá, ami több, távoli világokat felderítő űrszondát tartalmazna, melyek közül a Plútó-szonda csak az első lenne. A New Horizons következő szondája azonban csak évtizedek múlva indulhatna, így jelenleg a New Horizons elnevezést használják az űrszonda neveként.
Kapcsolódó cikkek:
Mára az építkezést befejezték, jelenleg tesztelik az űrszondát, aminek első lépéseként június 13-án átszállították a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumából (itt tervezték és építették) a NASA Goddard Űrrepülési Központba, ahol már meg is kezdődtek a vibrációs tesztek. A New Horizons indítási ablaka 2006. január 11-én nyílik meg, 2007 februárjában a Jupiter mellett haladna el. Ezután a szondát hosszú időre hibernálnák, csak időnként „felébresztve”, hogy ellenőrizzék a műszereit. 2015 júniusában kezdődne a tudományos munka, a Plútó-Charon-rendszer melletti elhaladásra 2015 júliusában kerülne sor. 2016-2020 között további Kupier-övbeli kisbolygó vizsgálata, illetve az ottani bolygóközi tér tanulmányozása lenne a cél.
Bekövetkezett a Plútó trónfosztása
Megtörtént az, amire már régóta számítottak a szakemberek: a Plútónál nagyobb és távolabbi égitestet találtak a Naprendszerben. A felfedezéstől nemhogy 10-re emelkedett volna, inkább nyolcra csökken a nagybolygónak tekintett égitestek száma.
