Európai mozaik – 2023. január (1. rész)

A felvétel a Rio Grande torkolatvidékéről készült, érdekessége, hogy jól látható a képen a SpaceX texasi bázisa.

Magyarország első szuperszonikus kutatórakétáját bocsátották fel magyar diákok. 16 ezer munkaóra kellett a projekt megvalósításához.

A Nemzeti Tudományos Alap (NSF) megállapodott a SpaceX-szel a második generációs Starlinkek zavaró hatásának csökkentéséről, de ezzel nem mindenki elégedett.

Japán idei első űrindítása nyomán egy radaros kémműhold került pályára.

A Rocket Lab rakétájával végrehajtották az első startot a Wallops-szigetről.

Hagyományos év eleji sorozatukat idén is az emberes űrrepülés „jövőbeli híreinek” összegyűjtésével kezdjük.

A Tirrén-tenger vizén megcsillanó napfény különleges, víz alatti hullámokat tesz láthatóvá a víz felszínén.

A NASA nemrég eldöntötte, hogy a már úton levő kisbolygókutató űrszondája még az idén elrepül egy olyan apró főövbeli kisbolygó mellett, amely nem szerepelt az eredetileg meglátogatásra kiválasztott célpontok között.

Svéd és európai illetékesek felavatták a kontinentális Európa első űrindító központját. Már csak használni kellene.

A SpaceX internetszolgáltató műholdrendszerének idei második bővítése a floridai Cape Canaveral bázisról indult.

Űrszonda indul a Jupiter, egy másik a Psyche kisbolygó felé. Kisbolygómintával visszatér az OSIRIS-REx, és persze folytatódik a Hold „ostroma” – ilyenekre számíthatunk 2023-ban.

Az új évre előretekintő sorozatunk második része a hordozórakétákkal és műholdakkal kapcsolatban várható érdekes és fontos eseményekből ad ízelítőt.

Bár a trópusi esőerdőket joggal tartják a „Föld tüdejének”, a légkörben található oxigén felét előállító fitoplanktonra legalább ennyire illik ez a megjelölés.

A SpaceX internetes műholdseregébe 51 új darabot indítottak, ezúttal Kaliforniából, a Vandenberg támaszpontról.