A Kihívás főszereplője

Kína küldöttsége beszámolt a Hold és a Mars kutatásában elért eredményeikről, elsősorban a Csang’e–5 és a Tienven–1 küldetésekről.

A kis űreszközök gazdaságos indításához kifejlesztett rakétát most huszadik alkalmommal indították Új-Zélandból, de hasznos terhét ezúttal nem sikerült pályára állítani.

Az előző részben bemutattuk a román űrhajósok kiválogatásának furcsaságait. Most röviden ismertetjük Prunariu űrrepülési programját, majd áttekintjük az azóta eltelt 40 év román űrtevékenységét.

A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett magyar idegtudományi kísérlet eredményei a Scientific Reports folyóiratban jelentek meg.

Ilyen égboltra vágynak a csillagászok. Legújabban az ENSZ is felkarolta a kezdeményezést.

Az ENSZ Világűriroda (UN OOSA) és az ESA februártól áprilisig az űrszeméthez kapcsolódó legfontosabb problémákat bemutató infografikákat, és azokról szóló beszélgetéseket tett közzé.

A járvány miatt visszaesett India űrtevékenysége (is), azonban a munka folyik, és az eredmények sem maradtak el.

A változatosság kedvéért a SpaceX most nem 60 Starlink műholdat indított, a Falcon-9 rakéta két „idegen utastársat” is magával vitt.

Magyar idő szerint ma éjjel elérte a Mars felszínét a Tienven-1 űrszonda leszállóegysége. Kína a harmadik űrnemzet, amely sima leszállást hajtott végre a vörös bolygón.

1981. május 14-én startolt a Szojuz-40, fedélzetén az első – és eddig egyetlen – román űrhajóssal.

Hétfőn egy pályamódosító manőverrel elhagyata a Bennu kisbolygót az amerikai űrszonda, hogy két és fél év múlva leszállítsa az égitestről begyűjtött anyagmintát.

Rengeteg dolgot ismerünk az űrkutatás technikai hátteréről. De mi a helyzet az emberi tényezővel, az űrhajósokkal? Hogyan hat rájuk az űrutazás?

A mai Starlink indításhoz egy olyan első rakétafokozat használtak, amely tizedszerre repült.

Nemrég a magyar sajtóban is hullámokat vetett a bejelentés, miszerint 2024-ben Oroszország kiszállna a Nemzetközi Űrállomás programjából.