Mélyűri kommunikációs bajok

Oroszország nagy méretű és teljesítményű, nukleáris meghajtású űrvontató tervezésén és építésén dolgozik.

A NASA hamarosan induló Lucy szondájára (is) felkerül az emberiség üzenete. Ezúttal nem a földönkívülieknek, hanem naprendszerbeli utódainknak.

Pénteken sikerült megemelni az egyelőre komoly gondokkal küszködő MLM „Nauka” orosz nehéz-űrállomásmodul pályáját mintegy 20 km-rel.

A Landsat–8 felvételén a világ legjelentősebb berilliumbányája látható. Innen került ki a fém (ásványa), amelyből a James Webb-űrtávcső főtükre készült.

Bajkonurból egy Proton-M rakétával állították pályára a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) tartó orosz kutató- és lakómodult és vele egy európai robotkart.

A világ leggazdagabb emberét öccse, valamint az eddigi legidősebb és legfiatalabb űrbe jutó ember kísérte el 100 km magasság fölé.

A Jaokan-30 (Yaogan-30) sorozat újabb három tagja és egy Tiencsi (Tianqi) kommunikációs CubeSat indult, miközben a rakéta orrburkolatának visszanyerésével kísérleteztek.

Közel két évtizednyi szolgálat után ma eltávolították az orosz Pirsz modult a Nemzetközi Űrállomásról (ISS).

A Föld mágneses terét vizsgáló európai Swarm műholdak adatai alapján érdekes új összefüggésekre derülhet fény.

A NASA és az ESA megállapodott abban, hogy az éghajlatváltozás pontosabb megismerése érdekében a jövőben fokozottan együttműködnek a tudományos földmegfigyelő programjaikban.

Egyelőre meg nem erősített hírek szerint a tegnap felbocsátott új orosz űrállomásmodul üzemanyagrendszerével valami nincs rendben.

A NASA három cégcsoportot választott ki, hogy a nukleáris termikus meghajtásra vonatkozó koncepciós tanulmányokat készítsenek.

Afrikából ezúttal nem az Atlanti-óceán felé, hanem északra, Európa irányába fújt számottevő mennyiségű port a szél.

Az ESA CryoSat-2 műholdjának újszerű módon feldolgozott mérései feltárták, milyen ütemben fogyatkoztak Alaszka és Ázsia gleccserei az elmúlt évtizedben.