Sokan támadták az utóbbi időkben a NASA-t, hogy miért nem "rettent meg jobban" attól a lehetőségtől, hogy esetleg csempék estek le a Columbiáról felszállás közben. Nos - ahogy azt mostani fotóink is bizonyítják - ilyesmi már korábban is többször történt, és ebből soha, semmi komolyabb probléma nem adódott...
Legelőszőr még az űrrepülőgép-flotta (és egyben a Columbia űrrepülőgép) bemutatkozásakor, 1981 áprilisában közvetítettek az űrhajósok az irányítóknak a keringési pályáról olyan TV-képeket, melyeken az űrrepülőgép hátsó részén, a raktér fölött-mögött látszott néhány "foghíj". A leszállást akkor ennek ellenére biztonságosnak itélték, és valóban problémamentes volt. Mint kiderült, a start alkalmával a felszállás előtti pillanatokban, amikor a szilárd hajtóanyagú segédrakéta beindult, egy nyomáshullám 16 hővédő csempét lesodort, és 148 db-ot kisebb-nagyobb mértékben megsértett!
A repülés ennek ellenére teljesen zökkenőmentes volt. Kapcsolódó cikkek:
1986 januárjában a Columbia 24. repülésén (az expedíció jelzése: STS-61 C) egy csempe elrepült a világűrbe. Erről az alábbi fotót az egyik űrhajós készítette.
1994 őszén, az Endeavour űrrepülőgép végezte az STS-68 jelű repülést, amikor az alábbi kép készült egy roncsolódott csempéről.
Meg kell azt is említeni, hogy a leírások szerint az űrrepülőgép útjai után a karbantartások során átlagosan 98 db csempét kell kicserélni repülésenként!
Ezekkel az információkkal csak azt akartuk bizonyítani, hogy egy-egy csempe (vagy akár több) elvesztése általában nem elegendő egy katasztrófához. Egy katasztrófához ennél minden bizonnyal több kellett, például hogy
* a csempék (és nem is egy) sokkal kritikusabb helyekről essenek le, vagy
* egyéb - ma még nem ismert - további problémák összejátszása, egymást erősítő hatása.
Dancsó Béla
STS-107 Columbia: Egy hónappal a tragédia után - ütközésre utaló jelek