Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról, az ŰRVILÁG Olvasóinak ajánlva: Az AQUA műhold MODIS szenzorának felvételén nyomon követhetjük, hogy melyik hegyek, hegységek csúcsa „lógott ki” a Kárpát-medencét egész december elején kitöltő alacsonyszintű rétegfelhőből.
December elején a Kárpát-medence időjárását egy magas nyomású képződmény, egy anticiklon határozta meg. A viszonylag száraz levegőben gyorsan nőtt a ködhajlam: néhány nap alatt szinte állandó köd alakult ki a medence alján. A felvétel készítésekor a sűrű köd helyett alacsonyszintű rétegfelhő töltötte ki a Kárpát-medence alsó régióit.
A köd, vagy az akkori alacsony sztrátuszfelhő azonban nem volt túl vastag; a december 8-án készült MODIS-képen is látható, hogy az Északi-Kárpátok nagy területei a felhőszint fölé emelkednek. A kép felső részének közepén a Magas-Tátra havas tömbje látszik, tőle délre, nyugatról keletre (balról jobbra) a Fátra, az Alacsony-Tátra, kicsit délebbre a Pojána, és keleten a Gömör-Tornai Érchegység csúcsai vannak szép napfényben.
A kép alján már a rétegfelhő dominál, amelyből csak az Északi-középhegység három csúcsa lóg ki. Jobbra lent a Bükk-fennsík jellegzetes körvonalai lászanak, ettől délnyugatra a Kékestető csúcsa ugrik a felhőszint fölé. Még távolabb nyugatra a Börzsöny kilenszáz méter magas főgerince borzolja a felhőzetet, és látszik ki a Csóványos a felhőtakaróból.
És mennyire érdemes ilyenkor felkeresni ezeket a csúcsokat! A ködös, felhős téli hangulat egycsapásra megváltozik, ahogy a felhőréteg fölé jutunk. Ezt illusztálja két, december 12-én, a Kékes-tetőn készült felvétel.
Timár Gábor – Kern Anikó (ELTE)
Az ELTE Környezetfizikai Tanszékcsoportján, a Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoportja által üzemeltetett műholdvevő állomás jelentős fejlesztésen esett át 2004 szeptemberében. A korábban csak kisfelbontású 1-4 kilométeres pixelméretű, az amerikai NOAA és a kínai Feng Jun holdakról származó képek vételére alkalmas állomás immár a 250 méteres felbontású MODIS-képek vételére is alkalmas. 
