Milyen egy napnyugta a Marson? A NASA Spirit marsjárművének kamerájával készített felvétel megmutatja nekünk.
A kutatók is kíváncsiak voltak a jelenségre, ezért nemrég a Spiritnek azt az utasítást adták, hogy figyelje a Guszev-kráter távoli pereme fölött lenyugvó napot.
A Földön a vörös naplementét két dolog okozza. Egyrészt az eredetileg fehér napfény rövidebb hullámhosszú
(kék) összetevőjét a légkörben levő oxigén- és nitrogénmolekulák jobban szórják (ezért kék az ég), másrészt hasonló hatása van a levegőben levő szennyeződésnek (pl. vulkáni pornak). Naplementekor (és persze napfelkeltekor) a Nap fénye vastagabb légrétegen halad át, ezért marad „kevesebb kék” (több vörös) a színében, mint nagyobb horizont feletti magasságok esetén.
A marsi légörből lényegében hiányzik az oxigén és a nitrogén, bőven van viszont por, ami a felszínről a szelek hatására a légkörbe kerül. A porszemcsék egyrészt visszaverik a napfényt (innen a világos, rózsaszínes égbolt), másrészt a fény szórásában is részt vesznek. Az egyes marsi napok a földieknél hosszabb napnyugtával fejeződhetnek be. Szürkület után akár két órával a napfény a légkör felső részében levő részecskékről visszaverődve jellegzetes fénylő, kékes, diffúz glóriát von a Nap fölé.
(Kép: Texas A&M/Cornell/JPL/NASA) Kapcsolódó linkek:
A marsi naplemente a „Nap csillagászati képe” oldalán
Az Origo részletes magyarázata a képről
A Nemzetközi Űrállomás és a hozzá kapcsolt Discovery űrrepülőgép július 28-án haladt el a napkorong előtt.
