A régiekről ritkábban, inkább az új műholdakról szólnak a hírek. A tavasszal leállított Meteosat-5-re kicsit megkésve, az első és utolsó felvételével emlékezünk.
Mi a különbség az alábbi két kép között? Elsősorban a keletkezésük közt eltelt majdnem 16 év.
A Meteosat-5 által szolgálatszerűen készített felvételek első darabja (1991. május 2., 9:00 UTC)
Az utolsó Meteosat-5 kép (2007. április 16.) (Képek: EUMETSAT)
Szembeszökő az eltérés a Föld két képében. A geostacionárius pályán, a Föld forgási idejével megegyező periódussal keringő – vagyis a földfelszín egy egyenlítői pontja fölött állni látszó – meteorológiai műhold 0° földrajzi hosszúság, a greenwichi meridián fölött kezdte meg működését. Ez 1997-ig tartott, ezután átirányították a 63° keleti hosszúsághoz, az Indiai-óceán fölé. A második kép innen készült.
Gyakorlott olvasóink természetesen azt is észrevehették, hogy a két kép készítésekor a napszak nem volt azonos. A nappali és éjszakai félgömböt elválasztó határvonal a felső képen egészen Dél-Amerika keleti széléig ér, míg a második kép korábbi időpontban készült. (Hogy körülbelül hány órával korábban, azt megbecsülni egy földgömb vagy egy térkép segítségével „házi feladat”. Segítségül csak annyit, hogy a Föld óránként 15°-ot fordul el a tengelye körül.)
A Meteosat-5 1991 márciusában indult. A kezdet nem volt problémamentes, hiszen az előzetes tesztelések során kiderült, hogy a képalkotó rendszer nem eléggé pontos. Egy elfordult lencse miatt keletkezett torzulásokat végül sikerült kompenzálni.
A bő másfél évtizedes szolgálat alatt a Meteosat-5 méréseit a szakemberek – más adatokkal együtt – az időjárás numerikus előrejelzésére, a trópusi ciklonok fejlődésének és mozgásának követésére, vulkánkitörések megfigyelésére, a hóborítottság változásának tanulmányozására használták. A 2004-es ázsiai szökőárat követően a Meteosat-5 bekapcsolódott az új cunami-előrejelző szolgálat működésébe. Az Indiai-óceánon elhelyezett bójákról vett és oda közvetített adatokat. 2007 februárjától operatív feladatait a Meteosat-7 műhold vette át.
Egy kiszolgált geostacionárius műholdnak, ha nem akarják, hogy tovább foglalja az értékes helyet ezen a különleges Föld körüli pályán, meg kell emeljék a pályamagasságát. A Meteosat-5-öt összes maradék hajtóanyagának felhasználásával április 16-20 között 500 km-rel távolították el a geostacionárius pályamagasságtól. Április 26-áig lemerítették az összes akkumulátort, kikapcsoltak minden fedélzeti berendezést. Ekkor jött a műholdról az utolsó rádióüzenet.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Új Meteosat-indítás az év végén
A Meteosat-5 működésének befejezéséről (EUMETSAT)
A japán Daichi műhold felvételén az idén 50 éves Syowa kutatóállomás környékét láthatjuk, kísértetiesen hosszú árnyékokkal.
