Íme az első rejtvénykérdés, amelynek megfejtésével - no és egy kis szerencsével - a világegyetem keletkezéséről és fejlődéséről szóló Typotex-könyvet lehet nyerni.
A Typotex Kiadó jelentette meg magyarul Timothy Ferris A világmindenség című könyvét, amelynek alcíme: Mai kozmológiai elméletek. A modern kozmológia eredményei számos űrcsillagászati megfigyelésen is alapulnak. Első rejtvényünkben is egy ehhez kapcsolódó kérdésre keressük a választ.
Elméleti és megfigyelési úton jelenleg úgy gondoljuk, hogy az univerzum anyagának túlnyomó többsége (több mint 80%-a) „sötét”, vagyis nem figyelhető meg úgy, mint a csillagok vagy a csillagközi anyag: nem bocsát ki és nem nyel el semmiféle elektromágneses sugárzást. Létére például a galaxisokban levő csillagok és gázfelhők mozgásából lehet következtetni. A galaxishalmazok galaxisai között levő anyag is árulkodik valamiféle rejtélyes tömegvonzásról, ami nélkül „szétrepülnének” a látszólag túl nagy sebességgel mozgó normális, látható (pontosabban sugárzást kibocsátó) anyag csomói. Egy olyan képet mutatunk be alább, amely ezt a forró galaxisközi anyagot ábrázolja, méghozzá egy különleges szituációban.
Hogy mi is a képen a különleges, arról részletesen is szólunk majd, ha letelik a megfejtésekre adott határidő. Addig is a rejtvényfejtésre vállalkozó olvasóinknak egyszerre három kérdésre kellene válaszolniuk: az elektromágneses sugárzás melyik tartományában készült a felvétel középső, rózsaszínnel kódolt része, mi a neve annak az űreszköznek, amely a csillagászok számára a kép elkészítéséhez szükséges méréseket szolgáltatta, s végül mi volt a szóban forgó csillagászati műhold eredeti elnevezése, amit még a felbocsátása előtt változatattak a most közismert névre? A megfejtéseket a cikk alján látható űrlap kitöltésével kérjük beküldeni. A válaszok beérkezésének határideje 2008. április 18. (péntek) éjfél. A helyes megfejtők között a Typotex Kiadó jóvoltából Timothy Ferris A világmindenség. Mai kozmológiai elméletek című kötetének egy példányát sorsoljuk ki.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A könyvnek az úgynevezett sötét anyaggal foglalkozó fejezete (A fekete Tadzs Mahal) így kezdődik: „A Tadzs Mahal látogatóinak elmesélik, hogy Dzsahan sah, aki feleségének, Mumtaz Mahalnak állíttatta a 17. században a fehér márványemléket, a Jamuna folyó másik oldalán saját magának egy másik mauzóleumot akart építtetni. Annak azonosnak kellett volna lennie a megépítettel, csak feketének. Bár erre a mesére semmi bizonyíték nincs, a fekete Tadzs mítosza él (...). Képzeljük el, milyen reakciókat váltana ki az emberekből, ha a tudósok be tudnák bizonyítani, hogy a fekete Tadzs valóban létezik, ott van a folyó másik oldalán, átellenben a fehérrel, láthatatlanul, csak a gravitációs tere által érzékelhetően, hogy tízszer, vagy akár százszor akkora, mint a látható Tadzs és részben valami ismeretlen anyagból készítették. (...) A sötét anyag a modern kozmológia fekete Tadzsa.”
A világmindenség - könyvajánló
A könyv adatai, tartalomjegyzéke, recenziók (Typotex)
Az itthon február 21-én megfigyelt égi jelenséget most utólag, egy amerikai meteorológiai mesterséges hold „szemüvegén keresztül” mutatjuk be.
