Néhány milliárd év múlva ott, ahová most a Hubble-űrtávcsővel néztek, már csak egyetlen galaxis látszik majd.
(Kép: D.M. Elmegreen et al. / Hubble Heritage Team / AURA / STScI / NASA)
Addig is a két látványos spirálgalaxis, az NGC 2207 (balra) és az IC 2163 (jobbra) lassú táncot jár egymás gravitációs vonzóerejének hatására. A közel került galaxisokból anyaghidak szakadnak ki, csillagok távoznak belőlük. A csillagközi gázban lökéshullámok alakulnak ki, amelyek nyomán aktív csillagkeletkezési helyek jönnek létre.
Valószínűleg a nagyobb NGC 2207 nyeli majd végül el a kisebb galaxist. A legutóbbi, kb. 40 millió évvel ezelőtti közelség után az IC 2163 felőlünk nézve a nagyobbik szomszédjánál kicsit távolabbra került. Magát a galaxisütközést szemléletesebb volna inkább összeolvadásnak nevezni. A csillagok ugyanis annyira „hézagosan” töltik ki a teret, hogy a folyamat során a szó hétköznapi értelmében nem ütköznek össze.
A fenti képet a Hubble-űrtávcsővel (WFPC-2 kamera) 1996-ban és 1998-ban készült felvételekből állították össze. A két galaxis tőlünk 114 millió fényévnyi távolságban van a Nagy Kutya csillagkép irányában.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Nagykorú lett a Hubble
Kocsikerék az égen – színesben
Az ütköző NGC 2207 és IC 2163 (APOD)