Onnan kapjuk az esőt és a havat, de a Föld energia-háztartásának szabályozása szempontjából is igen fontos a felhőzet.
A felhőknek lehet hűtő vagy melegítő hatásuk, attól függően, hogy milyen típusúak, milyen magasságban és mikor keletkeznek. A felhőzet tetejéről visszaverődik a kívülről érkező napsugárzás, ami így nem éri el a talajt. Ez tehát hűtő hatást eredményez. Másfelől a felszínről kibocsátott hősugárzást sem engedik eltávozni a felhők, ami melegítő hatással bír. Nem véletlen, hogy a számítógépes klímamodellek egyik legbizonytalanabb tényezője éppen az, hogy a jövőben a felhőzet hogyan befolyásolhatja a földi éghajlat melegedését.
Ezekről a térképekről havi átlagos felhőborítottságokat olvashatunk le, a NASA Terra műholdjának MODIS szenzorával gyűjtött adatok segítségével. A színek a kéktől (felhőmentes) a fehérig (teljesen felhővel borított) terjednek.
Két hónap (2008. augusztus és november) globális felhőtérképe. Minél fehérebb a szín, annál nagyobb a havi átlagos felhőborítottság. (Képek: NASA)
Hónapról hónapra feltűnő az Egyenlítő feletti sáv (trópusi konvergencia zóna), ahol az északi és a déli féltekéről érkező felszín közeli légáramlatok (passzátszelek) találkoznak. A meleg, párás levegő felfelé száll, erős felhőképződést vált ki. Ugyancsak gyakori a vastag felhőzet a déli óceánok fölött. Itt a párolgás nem annyira erős, mint a trópusokon, de a levegő hűvösebb, így páratartalma könnyebben kondenzálódik.
Kapcsolódó cikkek:
Bolygónk az űrből (1) – Éjszakai fények
Bolygónk az űrből (2) – Hóborítottság
Bolygónk az űrből (3) – Esőtérkép