Apró szilárd szemcsék vagy folyadékcseppek a levegőben – ha sok van belőlük, a Föld körüli pályáról is detektálhatók.
A szélfújta por, tengeri só, vulkáni hamu, az erdőtüzek, gyárkémények és kipufogók füstje – például ezekből áll össze a légkör aeroszol-tartalma. A részecskék méretétől, fajtájától és előfordulásuk helyétől függően közvetve hűthetik vagy melegíthetik a földfelszínt. Mindezt úgy, hogy elősegítik, vagy épp akadályozzák a felhőképződést. Az aeroszolok egy része belélegezve veszélyezteti az emberek egészségét.
Elég okunk van tehát rá, hogy folyamatosan szemmel tartsuk a légköri aeroszolok koncentrációját. Az alább, példaként bemutatott képek havi átlagértékeket ábrázolnak az egész Földre vonatkozóan. A NASA Terra távérzékelő műholdjának MODIS detektorával gyűjtötték a térképekhez felhasznált adatokat. A színek az aeroszolok ún. optikai mélységét kódolják. A mérés azon alapul, hogy a szennyezett levegő másképp nyeli el illetve veri vissza a beérkező látható és infravörös fénysugárzást. A tiszta levegőt halványsárga, az erősen szennyezettet vörösesbarna szín jelzi.
Globális aeroszol-térkép négy hónapból (2008. január, április, július és október; képek: NASA)
A magas aeroszol-koncentrációnak helyről-helyre és időről-időre más kiváltó oka lehet. Dél-Amerikában júliustól szeptemberig, a száraz évszakban az erdőirtásból és a mezőgazdasági művelésből származó tüzek füstje látszik. Hasonló évszakos jelenség figyelhető meg Közép-Amerikában (március-május), Közép- és Dél-Afrikában (június-szeptember) és Délkelet-Ázsiában (január-április).
Más esetekben a levegőbe kerülő szemcséknek nincs közük a tűzhöz. Az Arab-félszigetet és környékét például májustól augusztusig hatalmas porviharok borítják el. Az ipari tevékenység során a levegőbe jutó aeroszolokat is ki lehet mutatni a műholdas felvételek segítségével. Jó példa erre Kína keleti része, ahol évszaktól függetlenül többé-kevésbé kiugró értékeket olvashatunk le a térképekről.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Bolygónk az űrből (1) – Éjszakai fények
Bolygónk az űrből (2) – Hóborítottság
Bolygónk az űrből (3) – Esőtérkép
Bolygónk az űrből (4) – Felhőtérkép
Bolygónk az űrből (5) – Növényborítottság
Füst és por a levegőben
Hajócsíkok az óceán fölött
Csendes, de hatásos
A levegő Pekingben
Havi globális aeroszol-térkép és animáció 2005-től (NASA EO)
Ma már tudjuk: a Titan légköre olyan sűrű, hogy a hold felszínén állva nem láthatnánk a csillagos égboltot és a Szaturnuszt, amely körül az égitest kering.
