A két kontinens már mintegy 150 millió évvel ezelőtt eltávolodott egymástól, de a természetes kapcsolatuk máig nem szűnt meg teljesen.
Az Afrikát és Dél-Amerikát elválasztó Atlanti-óceán sem elég kiterjedt ahhoz, hogy elválassza a földrészeket – már ami a Szaharából származó homokot illeti. Az alábbi űrfelvétel-mozaikot a NASA Terra műholdjának MODIS műszerével 2010. június 1-jén készült felvételekből állították össze. A Terra mintegy másfél órás periódussal kerüli meg a Földet poláris napszinkron pályán, az Egyenlítő különböző pontjai fölött helyi időben mindig ugyanakkor áthaladva. Ezért az itt összeillesztett felvételek sem pontosan egyidőben készültek: a jobb oldalról (keletről) balra (nyugatra) haladva egy-egy pályaperiódussal később. (A képek között látható szürke csíkok azokat a felszíndarabokat jelölik, amelyek kimaradtak a MODIS lefedettségéből.)
(Kép: J. Schmaltz / MODIS Rapid Response Team / NASA GSFC)
A keleti szél hátán a becslések szerint évente mintegy 40 millió tonna szaharai homok jut el Dél-Amerikába, az Amazonas medencéjébe. A jelenség nem csak érdekes, de nagyon fontos is. Az így odaszállított homok jelenti ugyanis a trópusi esőerdők ásványianyag-utánpótlását. Úgy is mondhatnánk, hogy a több mint 8 ezer kilométer távolságból a Szahara „műtrágyázza” az amazóniai növényvilágot, fenntartva a bőséges esők által folyamatosan kimosott talaj termőképességét.
A képen vízszintes irányban sárgás színben végighúzódó homokfelhő Dél-Amerika északkeleti partjainál észak felé fordul. A szaharai homok útvonalában valóban vannak évszakos változások. Az északi féltekén tavasszal a Karib-tenger térségét, még később, nyáron akár az Egyesült Államok délkeleti vidékeit is elérik a szaharai eredetű „homokszállítmányok”.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Légköri összetevők mérése az űrből
Szaharai homok hűtötte az Atlanti-óceánt
Napszinkron pályán
Szaharai homok az Atlanti-óceán fölött (NASA EO)